Üdvözlünk Kedves látogató! Szeretnénk, ha részt vennél a fórumban, és leírnád a saját hozzászólásodat a témák alatt vagy máshol. Ehhez csak annyit kell tenned, hogy bejelentkezel. Ha pedig nincs fiókod, akkor regisztrálj!
United States - Cambridge - Massachusetts Ge:2024.11.23 Hi:1446.05.21
Azt mondta Abi Hurairate abdurrahmen
Bin Szafr (Allahnak kedvezett), hogy hallottam, hogy a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) azt mondta:
"Az egyén Iszlámjának a jóságát mutatja az, ha nem ártja bele magát olyan dologba, amihez semmi köze"
Gyűjtötte Ettirmizi
Magyarázat
Abi Hurarjrától származó Prófétai beszéd, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „Az egyén Iszlámjának a jóságát mutatja az, ha nem ártja bele magát olyan dologba, amihez semmi köze"
Dszami' Al-Ulúm Wa-Hikam című könyvből [287. oldal]
Ez a Prófétai beszéd mutatja nekünk az Iszlámerkölcs alapját. Abu Amru Bni-Sszalah, Abi Mohamed Bin Abi Zaid a Maliki iskola Imámja azt mesélte, hogy a jóság összessége négy Prófétai beszédből ered. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette):
„Aki hisz Allahban és az utolsó napban, az mondjon jót vagy maradjon csöndben"
„Az egyén Iszlámjának a jóságát mutatja az, ha nem ártja bele magát olyan dologba, amihez semmi köze"
„Ne légy dühős"
„A hívő az, aki azt szeretné a testvérének, amit magának"
Ez a Prófétai beszéd azt jelenti, hogy aki nem ártja magát, akár a mondásban vagy akár a tettben olyan dologba, amihez nincs köze, és aki csak azzal foglalkozik, amihez van köze, ez az Iszlámja jóságát mutatja. Ezt nem úgy kell értelmezni, hogy ne ártsa magát olyan dologba, amihez az ő véleménye szerint nincs köze, hanem, amihez az Iszlám szerint nincs köze. Ezért mondta, hogy ez az egyén Iszlámjának a jóságát mutatja [287. oldalon]. Tehát az mutatja az egyén Iszlámjának a jóságát, ha nem ártja magát olyan dologba, amihez az Iszlám szerint nincs köze a tettben és a mondásban. Az Iszlám az, hogy betartsuk a kötelező és a szükséges dolgokat, ahogy szerepel Gábriel (Béke reá) Prófétai beszédjének a magyarázatában. A tökéletes Iszlám (amit dicsért ez a Prófétai beszéd) ezek közé a tiltott dolgok közé sorolhatjuk. Ahogy mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „A muszlim az, akinek a nyelvétől, és a keze csapásától békében vannak muszlimok"
Ha jól tartja be az Iszlámot, akkor elhagy mindent, amihez nincs köze, mint a tiltott, a gyanús, a nem ajánlatos dolgokat, amelyre nincs szüksége. Tehát a muszlimnak mindezekhez a dolgokhoz nincs köze, abban az esetben, ha annyira szeretné tökéletesíteni az Iszlámját (Ahogy szól a Prófétai beszéd), hogy el szeretné érni a jóság vagy a jótékonykodás (Al-Ihszen) szintjét. Ezt úgy lehet elérni, ha úgy szolgálja Allahot, mintha látná, és ha nem látja, akkor gondoljon arra, hogy Allah látja őt. Tehát, aki úgy szolgálja Allahot, hogy közelíti magához a Magasztos jelenlétet, meglátja Őt a szívében, figyeli és átadja magát Neki, ez mutatja az Iszlámja jóságát. Azért, hogy tartsa magát ezen a szinten, szüksége van arra, hogy kötelezze magát, ahhoz, hogy ne ártsa magát olyan dologba, amihez az Iszlám szerint nincs köze, és foglalkozzon azzal, amihez az Iszlám szerint van köze. Ha ehhez a két fokozathoz kötelezi magát, akkor egy új tényező születik benne, hogy szégyelli magát Allah előtt. Ez a fajta szégyellőség, egy magasabb fokozatot jelent, amihez felemelkedett, cserében, hogy ezt a Prófétai beszédet úgy teljesítette be, ahogy az előzőekben magyaráztam. Így elhagy mindent, ami tilos, mert szégyelli magát Allah előtt. Ahogy mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „Annak a példázata, hogy valaki szégyelli magát Allah előtt olyan, mint, aki szégyelli magát egy nemzettségéhez tartozó igaz férfi előtt, aki mindig vele van".Abi Masudtól (Allahnak kedvezett): „Az Allahtól való szégyellőség az, hogy megtartod a fejedet az érettségével, a tudásával és a gondolkodásával és a hasadat a tartalmával, és megemlíted a halált és a szűkhelyzetet, és, aki a túlvilágért törekszik az elhagyja az evilági élet pompáját. Aki ezt teszi az kellőképen beteljesítette az Allahtól való szégyellőséget "
Egy hajdanvolt muszlim mondása szerint: „Annyira szégyelld magad Allah előtt, amennyire közel van hozzád, és félj Tőle, amennyire tud rád hatni a parancsa" [290. oldalon]
Egy (Al-'erifín tudó) ember mondása: „Ha beszélsz, akkor emlékezz arra, hogy Allah hall téged. Ha pedig csöndben vagy, akkor emlékezz arra, hogy Allah néz rád és a Koránban lett említve olyan, ami erre utal" Korán (50/16..18): „Megteremtettük hajdan az embert és tudjuk, hogy milyen gondolatokat sugall néki a lelke. Mi közelebb vagyunk hozzá, mint a nyaki ütőere. Ha a két átvevő angyal átveszi a szavait és tetteit jobb és bal felől ülve, nem ejthet ki egyetlen szót sem úgy, hogy ne lenne mindig kész őrzője"
Amit a legjobban akar mondani ez a Prófétai beszéd, hogy ne ártsd bele magad olyan dolgokban, amit a nyelved kiejt. Tartsd meg a nyelvedet az üres beszédtől. Erre mutatott az 50. Szúra eleje(50/2..4): „És azt mondják a tagadók: "Csodálatos egy dolog ez! Vajon, ha már meghaltunk és porrá lettünk, új életre támadunk-e? Távoli visszatérés ez!" Azt mondta a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „Az egyén Iszlámjának a jóságát mutatja az, ha keveset beszél arról, amihez nincs köze" Ibn Maszudtól származó prófétai beszéd: „Egy ember eljött a Prófétához (Allah dicsérte, és üdvözítette) és azt mondta: „Ó Próféta, a megbízható szóval rendelkezek a közösségemnél , tehát tanácsold nekem, hogy mit parancsoljak nekik" Azt felelte: „Parancsold nekik, hogy terjesszék szét közéjük a köszönést és keveset beszéljenek, kivéve abban, amihez közük van"" Abi zarrtól származó prófétai beszéd: „Ábrahám (Allah dicsérte, és üdvözítette) írásából idézek: „Az épeszű embernek (ha az eszénél van) akkor kell, hogy legyenek neki órái: „egy órája, ahol beszél saját magával, egy óra. ahol beszél az Urával, egy óra, ahol elszámol magával, egy óra, ahol elgondolkodik a magasztos Allah teremtésében, egy óra, ahol eszik és iszik. Az épeszű ember nem szánja magát csak három dolognak: "Készüljön egy találkozásra, tanuljon szakmát a megélhetésre és gyakoroljon élvezetet, de nem tilosban. Az épeszű embernek kell, hogy nyitott szemmel élje a korát, és tartsa meg a nyelvét, és aki figyeli magát, hogy mennyit beszél a tetteihez képest az kevesebbet fog beszélni" Azt mondta Omar Bin Abdul Aziz (Allah kegyeskedjen rajta): „Aki megszámlálja a beszédjét és a tetteihez méri az kevesebbet fog beszélni" Azt is mondta, hogy sokan az emberek közül nem mérik a szavaikat a tetteikhez képest, és féktelenül tovább beszélnek és nem állítják meg magukat. Muaz Bin Dzsabal (Allah kegyeskedjen rajta) nem tudta ezt a dolgot miután hallotta, elment a Prófétához (Allah dicsérte, és üdvözítette) és megkérdezte tőle: „Ó Próféta! Allah megbüntet minket azért, amit beszélünk?" Erre azt felelte: "Ejnye, te Mu'az, nem azért dobatnak az emberek az orrukon a Pokolba, amit a nyelvük aratott? " [292. oldal] A magasztos Allah megtagadta a jót sok embertől. Korán (4/114): „Az emberek beszéde nagy részében nincs semmi jó, kivéve annak a szavában, aki adakozásra, vagy jó tett cselekvésére szólít föl, vagy megbékélésre hív az emberek között." Ummu Habibától származó Prófétai beszéd: „Ádám fiának minden beszédje ellene szól és nem mellette kivéve, aki jó tett cselekvésére szólít és, aki elvetendő dologtól eltávolítja az embereket és aki emlegeti a magasztos Allahot" Közölte At-Tirmizi és Madzsa. Sokan csodálkoztak ezen a Prófétai beszéden, amikor Szufien Asszaurinál voltak, erre azt mondta nekik: „miért csodálkoztok, nem ismeritek Allah mondását? Korán: „az emberek beszéde nagy részében nincs semmi jó, kivéve annak a szavában, aki adakozásra, vagy jó tett cselekvésére szólít föl, vagy megbékélésre hív az emberek között" és a (78/378): „azon a napon, amikor a lélek és az angyalok sorban állnak; nem beszélnek, csak az, akinek a Könyörületes engedélyt adott és azt mondja, ami helyes" Anasztól származó Prófétai beszéd: „Meghalt egy ember a kortársai közül (mármint a Próféta kortársai közül). Erre egy férfi azt mondta: „A mennyország örömhírét közlöm" Erre azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „Nem lehet tudni, talán beszélt olyan dologról, amihez nincs köze vagy kapzsiskodott olyanban, ami nem gazdagítja meg"" gyűjtötte At-Tirmizi. Ebben a Prófétai beszédben a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) több oldalról magyarázta, és valamelyikében azt, hogy ez az ember Mártírként öletett meg. Gyűjtötte Abu-L-Kaszi Al-Baghaui [293. oldal] a szótárában. Siheb Bin Meliktől származó Prófétai beszéd, aki elment a Prófétához (Allah dicsérte, és üdvözítette), és azt hallotta, hogy egy nő azt mondta a Prófétának: „Ó Próféta, nem köszönsz nekünk?" Erre azt felelte: „Te Kabil-ból vagy, ahol kevesen beszélnek. Megtiltja magától azt, ami gazdagítja és arról kérdez, amihez nincs semmi köze"
Azt mondta Amru Bin Kaysz Al-Mala-i: „Átment egy férfi Lukmen mellett, miközben voltak nála emberek. Azt mondta neki: „Te vagy abdl XY.nak a fia?" Azt felelte: „igen én" Azt mondta neki: „Te vagy, aki nyájat vezetett XY hegynél?" Azt felelte: „igen én vagyok" azt kérdezte: „Nem hallottad a Próféta beszédjét a beszédről?" Erre azt mondta :"Igazat mondott ez a beszéd, aztán sokáig maradt csendben abban, amihez nincs köze""
Azt mondta Wahab Bin Maniyya: „Izráel népében volt két ember, akik az istenszolgálatukkal elérték azt, hogy a vízen mentek. Miközben mentek a tengeren találkoztak olyan emberrel, aki a levegőben ment. Erre azt kérdezték tőle [294. oldal]: "Ó Allah szolgája! Te mivel érted el ezt a fokozatot? Erre azt felelte: „Visszafogtam a lelkemet az evilági élvezetektől, visszafogtam a nyelvemet attól, amihez nincs közöm, szerettem azt, amihez hívott, és a csendhez köteleztem magam, így ha Allahra esküdtem, akkor tisztává tette az eskümet, és ha kértem tőle valamit, akkor megadta""
Néhány Próféta kortársához bement és azt látták, hogy az arca fénylik. Megkérdezték: „Mitől fénylik az arcod?" Azt felelte: „Nincs nekem jobb munkálkodás, mint ez a kettő. Az egyik, hogy nem beszéltem arról, amihez nincs közöm. A másik pedig, hogy a szívemben béke volt a muszlimokkal szemben"
azt mondta Murak Al-Adzsami: „Van egy dolog, amit mindig kérek és sok éve nem tudtam megszerezni, de még mindig kérem. Azt kérdezték: „Mi az?" Azt felelte: „eltávolítani magam attól, amihez nincs közöm"" Közölte Ibn Abi Ad-Dunya.
Közölte Aszad Bin Musza, abu Ma-a-sar, és Mohamed Bin Ka'b, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „Most elsőre be fog lépni egy ember hozzátok, aki a mennyország lakóihoz tartozik és belépett Abdullah Bin Salam. Erre felálltak az emberek, és mesélték neki ezt. Azt kérték tőle, hogy közölje már velük, hogy mi a legjobb dolog, amit tesz. Azt felelte: „A munkálkodásom gyenge. Amit a legjobban csinálok, hogy tiszta a szívem, és nem foglalkozom azzal, amihez nincs közöm""
Közölte Abu Ubayda, hogy azt mondta Al-Hasan: „A jel arra, hogy Allah eltávolodik a szolgától, hogy az foglalkoztatja a szolgát, amihez nincs köze. Azt mondta Szahl Bin abdulllah At-Tisztiri: „[295 oldal] Aki beszél arról, amihez nincs köze, és aki megtiltja az igazmondást és a jóravalót, azt Allah megszégyeníti.""
Ez a Prófétai beszéd arra mutat, hogy, aki elhagyja, amihez nincs köze, annak az Iszlámja jó. Tehát ha elhagyja, amihez nincs köze, és mindazzal foglalkozik, amihez köze van, annak tökéletes lett az Iszlámjának a jósága. Sok Prófétai beszéd annak a hatalmas kegyét mutatja, hogy akinek jó az Iszlámja, ennek megduplázódik a jó tetteinek (Haszanat) a fizetsége és levezekelnek a rossz tetteik. Ami látszik, hogy a jó tettek megduplázásának a hányszorosa függ attól, hogy mennyire jó az Iszlámja az egyénnek, mert Abi Hurajrától származó Prófétai beszéd, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „Ha valamelyikőtöknek jó lett az Iszlámjának a jósága, akkor minden (Haszana) jó tett helyett tíz ugyanolyan (Haszana) jó tettet íratnak be. Ez felemelkedhet akár a hétszázszorosára. Továbbá, minden (Szjji-a) rossz tett helyett csak egy ugyanolyan rossz tettet iratnak be, amíg nem találkozik a magasztos Allahhal" Gyűjtötte Muszlim. Tehát, a jó tett megduplázásának a tízszerese az alsó határ és, ami nyilvánvaló. Ami felette van az függ az egyén Iszlámjának a jóságának a mennyiségétől és a szándék őszinteségétől és, hogy mennyire van szüksége erre a jó munkára, mint a költekezés a dzsihádra, a zarándoklatra, a rokonokra, az árvákra és a szegényekre és azokra az időszakokra, ahol szükség van a költekezésre. Ez azt bizonyítja, amit közölt Atijja Ibn Omar, hogy ez az Ája (6/160): „Aki a túlvilágon valami jó tettel jön elő, annak tízszer annyi lesz a jutalma" kinyilatkoztatott a Beduinok számára. Azt kérdezték tőle, és a Muhedzsirínről mi nyilatkoztatott ki? Akkor idézte ezt az Áját (4/40): „És ha az valami jó tett volt, akkor inkább megduplázza azt, és önmagától nagy fizetséget fog adni érte"
Abi Szaidtól származó Prófétai beszéd, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „[296. oldal] Ha a szolga belép az Iszlámba, és jó az Iszlámja, akkor a magasztos Allah beír neki minden jó tettet és letöröl neki minden rossz tettet, amit (Ezlefe) cselekedett az Iszlám előtt. Aztán következik a jutalom, egy jó tett a tízszeresére duplázódik és a rossz tett helyett egy ugyanolyan rossz tettet ír be neki" Gyűjtötte An-Nisza-i. Más verzió szerint: „Aztán azt mondatik neki, hogy kezdd a munkát!" Az „Ezlefe" szónak a jelentése: „amit elkövetett mielőtt belépett az Iszlámba" Ez arra mutat, hogy Allah jóváteszi a jó cselekedeteit, amiket elkövetett a hitetlenség időszakában, és teljesen letörli a rossz tetteit, de azzal a feltétellel, hogy jó legyen az Iszlámja, és óvakodjon a rossz tettek cselekvésétől, amit elkövetett. Ahmed Imám bebizonyította ezt. A [1](Szahihainban) Ibn Maszudtól (Allahnak kedvezett) származó Prófétai beszéd, ahogy azt mondta: „azt mondtuk ó Próféta Allah számítja-e nekünk a rossz tetteket, amiket követtünk a [2](Dzsahiliyyában) az Iszlám előtt? Azt felelte: „Aki közületek jól cselekszik az Iszlámja alatt, annak nem számít, hogy rosszat cselekedett az Iszlámja előtt. Aki pedig rosszat cselekszik, annak számít előtte és az Iszlám alatt"" Azt mondta Amru Bin Al-Asz a Prófétának (Allah dicsérte, és üdvözítette), amikor belépett az Iszlámba: „Van nekem feltételem" erre azt mondta a Próféta: „Mi a feltételed?" Azt felelte: „Az, hogy Allah bocsásson meg!" Azt felelte: „Nem tudtad, hogy az Iszlám lerombolja a rosszakat, amelyek meg előzték?" Közölte Muszlim. Ahmed Imám gyűjtötte: „Az Iszlám után számítanak az Iszlám előtti bűnök" Ez a Prófétai beszéd abban az esetben van, ha az ember tovább bűnözik az Iszlámja után, mind a két esetet összefoglalja az előtte idézett Ibn Maszúd Prófétai beszéde. Azt mondta Hakim Bin Hazam: „Ó Próféta! Ha visszaemlékszem, akkor az Al-Dzsahiliyyában tettem jó dolgokat (szadakáztam) adományoztam, rabszolgákat kiváltottam, betartottam a rokoni kapcsolatot. Emiatt megkapom a fizetségemet Allahtól? Erre azt felelte: „Az Iszlámba való belépésed az előző jó tetteidre épül" Más verzió szerint: [297. oldalon] „Azt feleltem: „Esküszöm Allahra, hogy Nem fogok leszokni egyik jó szokásomról, amit követtem az Iszlám előtt. Mindegyiket gondosan fogom cselekedni az Iszlám után"" Gyűjtötte muszlim. Ez arra mutat, hogy az ember átörökli az Iszlám előtti jó tetteit és megjutalmaztatik érte ugyanúgy, ahogy említve lett Ibn Szid Prófétai beszédében.
Azt mondták, hogy a rossz tettek (Szajji-et), amelyeket elkövetett az Iszlámja előtt a társítás időszakában, jóváíródik jó tettekké (Haszanat) és Allah megjutalmazza érte. Korán (25/68..70): „és akik nem fohászkodnak más istenhez Allahon kívül és nem ölnek meg - csak jogosan - emberi életet, amit Allah tilalmasnak nyilvánított, és nem paráználkodnak. És aki így cselekszik, annak lakolnia kell a Feltámadás Napján kétszeres legyen az ő büntetése és maradjon abban megalázottan örökké! Kivéve azokat, akik megbánást tanúsítanak, hisznek, és jó tetteket cselekszenek. Allah az ő rossz cselekedeteiket jó tettekre cseréli. Allah Megbocsátó és Könyörületes"A tudósok két különböző véleményen voltak, ennek a cserének a magyarázatával kapcsolatban.
Az egyik: „Aki belépett az Iszlámba, annak Allah az evilágon kicseréli ezt hitre a tagadás helyett, amelyben előtte volt" Ez a véleménye több tudósnak, mint Ibrahim Al-Harbi „Gharib Al-Hadsz" című könyvében és több hadisz magyarázónak, mint, Ibn Abbasz, Ata-a, Katada, Asz-Szidi és Ukruma"
A másik pedig: A-Hasan Abu Malik és mások, hogy ez a csere nem az evilágra, hanem a túlvilágra érthető, és ha a tagadó belép az Iszlámba, olyan mintha a muszlim megbánást tanúsítana Allahnál.
Abi Zarrtól származó Prófétai beszéd, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „Én tudom, hogy kik lépnek be utoljára a mennyországba, és azokat, akik utoljára kimennek a Pokolból. Lesz egy ember, akit elhoznak (a Pokolból) az ítélet napján és az mondatik: "mutassátok neki a kis bűneit, amiket elkövetett és szedjétek le róla a nagyokat!" Erre megmutatják neki a kis bűnöket, és közben mondják neki: "ekkor meg akkor cselekedted ezt meg azt, máskor meg amazt.". Erre azt mondja, hogy igaz. Nem tudja megtagadni. Közben ő attól tart, hogy majd következnek a nagy bűnei, amelyeket majd megmutatnak. Azt mondják neki: „Jár neked a rossz tett helyett egy jó tett. Erre azt mondja: "Uram, én cselekedtem több dolgot, amit nem látok ebben"" Azt mondta: "láttam a Prófétát, hogy az úgynevezett hátsó fogát is lehetett látni." Közölte Muszlim
Annak elsőbbsége van Allahnál, akinek az evilágon kicserélik a rossztetteit jó tettekre, vagy annak, aki tagadó volt és belépett az Iszlámba, vagy a muszlim, aki megbánással fordult Allahhoz, és nem megbűnhődés útján lettek megbocsátva, mert megbűnhődött a Pokolban.
Alfadl Bin Muszától, Abi-l-'Anisztól és az apjától, és Abi hurairától származó Prófétai beszéd, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözített): „Bizony sokan azt fogják kívánni, ha több rossz dolgot cselekedtek volna" Erre azt kérdezték: „Ó Próféta, miben cselekedtek volna rosszat" Erre azt felelte: „Azok, akiknek Allah kicserélte a rossz tetteit jó tettekre" Ez azért van így, mert a tettek cserélése a megbánáson alapult és a megbánt tetteit a szeme elé szögezte. Minnél jobban emlékszik rá, annál jobban szaporodik benne az Allahtól való félelem, annál jobban szorul a szíve és jobban szégyelli magát Allah előtt.Igyekszik több jó tettet cselekedni, ahogyan Allah mondta a Koránban (25/70): „kivéve azokat, akik megbánást tanúsítanak, hisznek, és jó tetteket cselekszenek. Allah az ő rossz cselekedeteiket jó tettekre cseréli. Allah Megbocsátó és Könyörületes"
Sok Prófétai beszéd található olyan tagadóról, aki miután belépett az Iszlámba, és miután jó lett az Iszlámja, akkor kicserélődtek az Iszlám előtti rossz tettei jó tettekre. Attabarani gyűjtötte azt, hogy [301. oldal] Abdurrahmantól, Dzsubair Bin Nafirtól származó Prófétai beszéd hogy Abi Farua Satab eljött a Prófétához (Allah dicsérte, és üdvözítette) és azt mondta: „Ha egy férfi minden bűnt elkövetett, és nem hagyott ki egy bűnt se, hogy ne követte volna, ennek van-e megbánása? azt kérdezte a Próféta: „Beléptél az Iszlámba?" Azt felelte, hogy igen. Erre azt mondta: „Cselekedj sok jó tettet, és mellőzd a rosszakat, így Allah jóvá tesz neked mindent" Azt kérdezte: „A csalásomat, a becsapásomat?" Azt felelte a Próféta: „Igen" Akkor a férfi sokszor ismételgette: „Allahu Akbar, Allahu Akbar""
Fordította: Nidal Mohamed Amin Abiad
[1] Közölte Muszlim és Al-Bukhari
[2] A tudatlanság időszakában.
https://eihit.com
United States - Cambridge - Massachusetts
üdvözítette): „Az egyén Iszlámjának a jóságát mutatja az, ha nem ártja bele magát olyan dologba, amihez semmi köze"