Üdvözlünk Kedves látogató! Szeretnénk, ha részt vennél a fórumban, és leírnád a saját hozzászólásodat a témák alatt vagy máshol. Ehhez csak annyit kell tenned, hogy bejelentkezel. Ha pedig nincs fiókod, akkor regisztrálj!
United States - Fairfield - Connecticut Ge:2024.11.23 Hi:1446.05.21
32- Nem megengedett sem az ártalom, sem a kölcsönös megkárosítás
Ebi Sze'íd Sze'ed Bin Melik Ibni Szinen El-Khuduritől (Allahnak kedvezett) származó prófétai beszéd. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette):
Nem megengedett sem az ártalom, sem a kölcsönös megkárosítás
Gyűjtötte Ibn Medzseh, Edderakutni, és mások.
Magyarázat
Abi Sza'id Al-Khuduri-tól származó prófétai beszéd, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): [1]"Nem megengedett sem az ártalom, sem a kölcsönös megkárosítás"
A Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) megtiltott mindenféle jogtalan ártalmat és megkárosítást. Tehát ártalmat okozni valakinek, aki megérdemli, mert áthágta a magasztos Allah határait vagy gyilkosságot követett el, akkor ugyanannyi büntetést kap, mint amennyi bűnt követett el. Ez az ártalom, amit okozunk a gyilkosnak, vagy annak, aki áthágta Allah határait jogos. Tehát ez a prófétai beszéd nem erről szól.
Tehát, a jogtalan ártalom és megkárosítás tilalmáról szól ez a kegyes prófétai beszéd.
Az ártalomban, csak megkárosítás van a többiekkel szemben: Ez természetesen és kétség nélkül szigorúan tilos. A Korán sok helyen szól erről és figyelmeztet minket erre.
A többieknek ártani a személyes dolgaikban több esetben tilos, mint például:
A végrendelet megkárosítása
A végrendelet megkárosítása szigorúan tilos. Azt mondta a magasztos Allah (4/12): „Mindez az örökhagyótól meghagyott egyéb hagyatkozás, vagy valami őt terhelő adósság kifizetése után". Abi Hurayrától származó prófétai beszéd, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „A szolga hatvan évnyi jó munkálkodást és istenszolgálatot végez aztán, amikor eljön a halál. akkor a végrendeletével megkárosít valakit és emiatt bemegy a pokolba" aztán olvasta ezt az két kegyes Áját (4/13,14): „Ezek Allah előírásai. Aki pedig engedelmeskedik Allahnak és az Ő küldöttének, azokat a túlvilágon kertekbe fogja bevinni, amelyek alatt patakok folynak, s örökkön ott fognak időzni. Nagy diadal lesz ez! Aki pedig fellázad Allah és az Ő küldötte ellen és áthágja az előírásait, azt a Pokol tüzébe fogja bevinni, s örökkön ott fog időzni. Megalázó büntetés lesz az ő osztályrésze". Ilyen jellegű prófétai beszédet is kiadott At-Tirmizi és mások. Azt mondta Ibn Abbasz: „A megkárosítás a végrendeletben a nagy bűnök közé tartozik" aztán olvasta ugyanezt a fenti Áját.
A végrendelet megkárosítása úgy történik, hogy a végrendelkező valamelyik öröklőnek többet ír a végrendeletben, mint amennyit az iszlám Sharia szabott. Így megkárosítja a többieket, mert emiatt kevesebbet kapnak. Emiatt azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „Allah mindenkinek megszabta a részét az öröklésből. Tehát nincs végrendelkezés annak, aki úgyis örököl". Ha örökbe szeretne adni olyan valakinek, aki nem örököl, akkor nem szabad egyharmadnál többet adni, mert azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „Adja örökbe az egyharmadát! Az egyharmad is sok". Ha annak ellenére, egyharmadnál többet írt egy idegennek vagy egy öröklőnek többet adott, mint amennyit Allah szánt neki, akkor ezt nem szabad végrehajtani, csak a többi öröklő beleegyezésével. Ha szándékosan többet ad az örökségből egy idegennek, hogy a többieknek kevesebb jusson, akkor ezzel bűnt követ el. Tehát szabad örökbe adni egy idegennek a vagyon egyharmadáig. többet tilos. Ha a halott halála után kiderül, hogy megkárosításból örökbeadott a vagyonából, akkor Ibn Atiyya szerint, aki Maliktól hallotta, hogy nem végrehajtható. Ez Ahmed Imám szerint van így.
A megkárosítás a válásban
Azt mondta a magasztos Allah (2/231): „Ha elváltatok asszonyaitoktól és ők kiszabott várakozási idejüket elérték, akkor vagy tartsátok meg őket tisztességes módon, vagy bocsássátok el őket tisztességesen! Ne tartsátok vissza őket kényszerrel, hogy bántalmazzátok!". Tehát ez a kegyes Ája bebizonyítja azt, hogy nem szabad kényszerből megtartani a feleséget. Sok férfi van, aki nem akar elválni a feleségétől, nem azért mert szereti, hanem ezzel bántani akarja és lelki terrorral tarja magánál. Tisztába van vele, hogyha elválik tőle, akkor jól menne a sora esetleg más férfival. Ez valami fajta lelki megkárosítás a feleséggel szemben. Azt mondta Allah (2/228): „A férjeiket illeti meg a leginkább az, hogy ekkor visszafogadják őket, ha ők ki akarnak békülni". Ez a kegyes Ája arról szól, hogy a férjének. akitől elvált elsőbbsége van visszaszereznie az elvált feleségét, abban az esetben, ha békét akar és nem akarja ezzel megint bántalmazni. Tehát, a fent említett Ája arra mutat, hogy nem szabad a feleséget megkárosítani azzal, hogy az elválás után megint visszaszerzi, azért hogy bántalmazhassa. Az Al-Dzsahiliyyában az volt, hogy a férj elvált a feleségétől aztán várakozási ideje lejárta alatt visszaszerezte aztán megint elvált tőle és megint visszaszerezte. Ez végig így ment és soha nem hagyta, hogy megpróbálja a szerencséjét más férfival. Jött az Iszlám és lefékezte ezt a fajta megkárosítást. Csak háromszor engedte meg az elválást. Azt monda Malik, hogy aki visszaszerzi a feleségét úgy hogy utána nem közeledik hozzá az rossz szándékból szerezte vissza. Ezzel hosszabbítani akarja a várakozási időt.
A megkárosítás az [2]Al-Íla-a-ban (الإيلاء)
Ha valaki Allahra esküszik, hogy nem közeledik a feleségéhez az ágyban. A magasztos Allah négy hónapot szabott, hogy ha ez alatt az idő alatt a férje megszegi az esküjét és visszatér a feleségéhez (lefekszik vele), akkor továbbá is a felesége marad. Ha pedig továbbá is betartja az esküjét, akkor a hajdani tudósoknak két megoldást kínáltak.
Ha letelik négy hónap úgy, hogy elkerülte az ágyban, akkor a férje akarata ellenére elválasztják tőle.
Előállítják és megparancsolják neki, hogy váljon el a feleségétől.
Vannak olyan férjek, akik eskü nélkül és ok nélkül bosszúból elkerülik a feleségüket az ágyban. Ezzel az a szándéka a férjének, hogy kárt okozzon neki. Ennek az ítélete olyan, mint az előzőé (Íla-a). Ez Ahmed Imám iskolája szerint van.
Ha a férfi elutazott és ok nélkül sokáig távol marad a feleségétől. Ha a felesége visszahívja és ennek ellenére nem megy hozzá. akkor Malik, Ahmed és Iszhak szerint elválasszák egymástól. Ahmed szerint fél év múlva és Iszhak szerint két év múlva
A megkárosítás a szoptatásban
Azt mondta a magasztos Allah (2/233): „Nem szabad kényszert alkalmazni egy anyával szemben a gyermeke miatt, s egy apával szemben sem gyermeke miatt". Azt mondta Ad-Dahhak: „Ha a férj elválik a feleségétől és van közös babájuk, akkor az apának kell költekeznie az elvált feleségére és felruháznia őt jó bánásmóddal". Azt mondta a magasztos Allah (65/5): „A tehetős tehetsége szerint fizessen! Akinek pedig pontosan kiméretett az ellátása, az annak megfelelően fizessen, ahogyan Allah adott neki! Allah nem követel többet senkitől, mint amennyit adott neki. Allah könnyebbséget fog adni a nehézség után". A fenti Ája: „Nem szabad kényszert alkalmazni egy anyával szemben a gyermeke miatt, s egy apával szemben sem gyermeke miatt" azt jelenti, hogy az anyának nem szabad bosszúból eltávolítania a gyermeket magától mondván, hogy nem szoptatja az elvált férjének a gyermekét. Hiszen ez a baba az ő gyermeke és szüksége van az anyai táplálásra. Szoptassa meg két évig aztán eltávolíthatja magától! Ha pedig azért nem szoptatja a gyermekét, mert kárt akar okozni (megkárosítani őt) az apjának, akkor ez elvetendő dolog. Bosszúból az apa sem szakíthatja a gyermekét az anyjától. Ezért mondta a magasztos Allah: „Nem szabad kényszert alkalmazni egy anyával szemben a gyermeke miatt".
Az anya megkárosítása a gyermekével
A tudósok megegyeztek abban, hogy nem szabad elválasztani az anyát a gyermekétől. Ez a véleménye Maliknak Medina lakóival kapcsolatban, az Al-Awza'i-nak a „Sám" országok lakóival kapcsolatban és az Al-Laisz Egyiptom lakóival kapcsolatban. Ugyanezt mondta As-Shafi'i és Abi Szawr.
Azt mondta abu Ajjub, hogy hallotta a Prófétát (Allah dicsérte, és üdvözítette) mondani: „Aki szétválasztja az anyát a gyermekétől, Allah az ítélet napján szétválasztja őt a szeretteitől". Gyűjtötte At-Tirmizi. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „a gyermek nem választható szét az anyától, akkor sem, ha az anya beleegyezett". Tehát ha anya akarja, akkor sem szabad őket elválasztani egymástól. Mert az anya, aki lemond a gyermekéről, jelen pillanatban nem tudja mit csinál. A jövőben megváltozhat a véleménye és a szíve érzése a gyermeke iránt és megbánhatja ezt a döntést. Azt mondta Ibadata Bni sszamit, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „nem lehet szétválasztani az anyát a gyermekétől. megkérdezték: „meddig?". Azt felelte: „amíg a fiú nem éri el a felnőtt kort és a lány nem menstruál"". Tehát vigyázzon az az apa, aki szétválasztotta a gyermekét az anyától, mert ezzel megkárosította a gyermeke anyát és elszakította az anyával a szülői köteléket, amit a magasztos Allah összekötött. Ha valaki elszakítja a kapcsolatot az anyával vagy az apával, ez a nagy bűnök közé tartozik. Akkor az az apa, aki okozza ezt, úgy hogy kiskorától szétszakítja a gyermeket az anyától nagy bűnt követ el Allahhal szemben.
A megkárosítás az eladásban
A Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) megtiltotta az [3]Al-Mudtarr (المضطر) féle adásvételt. Közölte Al-Iszmaili. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): „ha van neked jó dolog, amit tudsz biztosítani a muszlim testvérednek, akkor ne kérjél érte az értékénél többet. Ne tedd őt tönkre jobban, mint ahogy tönkre van téve". Közölte Huzayfa. Megkérdezték Ahmedet az Al-Mudtarr eladásról. Nem tetszett neki. Azt kérdezték: „hogy zajlik ez az eladás?". Azt felelte: „jön hozzád valaki, akinek szüksége van az árura, ami nálad van. erre te a tíz helyett húszat kérsz". Ha a vevő nem tudja az áru értékét vagy nem tud alkudni, akkor nem szabad becsapni őt és drágán eladni az árut. Nem szabad eladni öt dirhamért azt, ami egyet ér. Malik és Ahmed szerint ilyenkor a vevőnek jogában áll visszaadnia az árút és visszakövetelnie a pénzét.
Fordította: Nidal Mohamed Amin Abiad
[1] Közölte: Ibn Madzsa, Ad-Darkutni és mások. Közölte: Melik az „Al-Muti-e" című könyvében, Omar Bin Yahya és ennek az apja Yahya.
[2] Amikor a férfi megesküszik arra, hogy nem gyakorol a feleségével intim kapcsolatot.
[3] Az, amikor jön hozzád valaki, akinek szüksége van arra az árúra, ami nálad van. Erre az eladó emiatt felemeli az árúnak az árát.https://eihit.com
United States - Fairfield - Connecticut
Ebi Sze'íd Sze'ed Bin Melik Ibni Szinen El-Khuduritől (Allahnak kedvezett) származó prófétai beszéd. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette):
Nem megengedett sem az ártalom, sem a kölcsönös megkárosítás
Gyűjtötte Ibn Medzseh, Edderakutni, és mások.