Számos szerteágazó koncepció alapszik ezen a megalapozatlan elméleten. Az alapvető hiedelem szerint minden élet

 a nők petefészkéből indul ki, termelve a petesejtet. Ez elterjedt minden nemzeten belül, a tanultak, és a tanulatlanok között is.

Az előző tudományos ismeretek becslése szerint az emberi reprodukció alapja ismétlődő folyamatok sorozata, amely jellemző más emlős organizmusra is. A kiinduló pontja ezeknek a fejlődési folyamatoknak a pete megtermékenyítése. A megtermékenyítés a férfi sperma által megy végbe. Két fő folyamat következik be a megtermékenyítés előtt. Nőkben a petesejt-kilövellés, férfiakban a spermakilövellés.

 Az ivarmirigy szövete mindkét emberi nem, a férfi, és a nőben is hasonló a testszövetekhez, amely 23 kromoszómát hordoz. A testszöveteket alkotó osztódó sejtek átesnek a mitózis folyamatán, amely két leánysejtet eredményez, amelyek hasonlóan 23 kromoszómát tartalmaznak. Az ivarmirigyszövetek sejtjei meiózissal osztódnak, így szintén két leánysejt keletkezik, feleannyi kromoszómaszámmal, mint az anyasejt. Névlegesen 23 egyedül álló kromoszómasejttel. Az orgenezis és a spermatogenezis folyamata ..... A megtermékenyítés után a pete és a sperma zigótává fejlődik, amely során a 23 kromoszóma párrá rendeződik, így 23 pár kromoszómát tartalmaz. A megtermékenyített zigóta hordozza az alapvető genetikai kódok leírását, amely a férfi, illetve a nő által továbbadott információkat tartalmazza, beleértve a karaktert, és a nem meghatározását.

A női ivarmirigy sejtállománya magában hordoz 22 pár kromoszómát, és ezen kívül 1 pár kromoszómát, ami a neméért felelős, ahogy az XX női karakter mutatja. A meiózis folyamata után a kapott petesejt mindig 22 egyedülálló kromoszómát, és 1 X nemi kromoszómát, így összesen 22+X, azaz 23 kromoszóma. Másfelől a férfikromoszómák a következőképp alakulnak. 22 egyes kromoszóma, és 1 Y, azaz nemi kromoszóma. Ezt pedig az XY férfi karakter jelöli. A meiotikus folyamat után a férfi spermium 22 egyes kromoszómát, és vagy 1 X, vagy egy Y kromoszómát hordoz. Előbbi esetben 22+X, utóbbi esetben 22+Y.

A magzat nemének meghatározása függ a férfi spermiumtól, amely megtermékenyíti a petesejtet. Ha a megtermékenyítés 22+X spermiummal megy végbe, akkor a megtermékenyített zigóta a 22+X női kromoszómával 44+XX lesz, azaz nőnemű zigóta. Ha ugyanez 22+Y spermiummal, és 22+X női kromoszómával történik, akkor a zigóta 44+XY, és ez esetben a zigóta férfinemű.

A pontos, tudományos információk szerint elég egyértelmű a férfi ivarsejt dominanciája a női ivarsejttel szemben a magzat nemiségét illetően. Ezek az alapvető tudományos tények megtalálhatók a Szent Korán hiteles írásaiban is. A Szent Korán Ájái (versei) a nem meghatározásának témájában, már 14 évszázaddal ez előtt megírták ezt. A tudományos ismeretanyag értelmezése egyetért a Dicsőséges Kinyilatkozás, a Szent Korán szavaival.

Számos Korán ája alátámasztja, hogy a férfi, és női kromoszómapárok együtt alakítják az emberiséget, és csekély mértékben a spermium kizárólag. Ez a precíz értelmezés a következő szövegekből derül ki.:

           „Allah porból, majd spermacseppből teremtett benneteket és aztán párokká tett titeket. És egyetlen nőstény sem viselős, és nem hozza terhét világra anélkül, hogy Ő ne tudná. És senki nem lesz hosszú életű, és senkinek nem rövidül meg az élete anélkül, hogy ne lenne az egy írásban. Könnyű ez Allahnak." Fatir 11

Szintén egy hasonló írás: „spermacseppből, amikor kilövell?" En Nedzsm 46.

Egy hasonló témában tett következtetés:

„És létrehozta abból a két nemet: a hímet és a nőstényt." El-qijemeh 39

A Kegyes Korán számos helyen megjegyzi, hogy a nemiséget (férfi, női) egy kis mennyiségű sperma csepp formázza meg, egy nyugodt, biztonságos helyen. A „Qarar Makin" egy hiteles szó ennek a kifejezésére. A Hívők (Al-Mueminun) című szúra 13. és 14. verse a Koránban így szól erről:

„Aztán spermacseppé tettük őt egy biztos helyen. Ezután a spermacseppet vérröggé formáztuk, a vérrögöt pedig húsdarabbá, a húsdarabot pedig csontokká formáztuk. A csontokat pedig fölruháztuk hússal. Ezután egy másik teremtményként hoztuk őt életre. Áldassék Allah, a legjobb teremtő! A Hívők 13-14.

Ez a bonyolult, összetett megfogalmazása a Koránnak képletes kinyilatkoztatása a nem meghatározásának. Bár a modern tudomány részben hozzájárul a Korán megértéséhez és értelmezéséhez, a lényeg nyilvánvaló, minden út a tudáshoz vezet. Mindazonáltal a Kegyes Korán szavai minden tudás alapvető eredőjeként maradnak. A Korán nyilatkozatok a alapvetésként szolgálna, azaz minden tudományos adatot ezekhez kell viszonyítani.

A magzat nemének meghatározására vonatkozó tudományos elképzelések a férfi ivarsejtre, mint a női petesejtet megtermékenyítő sejtre mutatnak, amely kizárólagos meghatározója a magzat nemének, és az Y kromoszóma hordozza a magzat női jellegét. Az embriológia tudománya kifejezi, fordítja, és összehasonlítja a Korán állításait a témában, amelyek tisztán, és világosan említik ezeket számos Korán szövegekben, a Legfelsőbb Alkotó Isteni Szavaiban.

A Kegyes Korán szavai, mint Szent Kijelentés természetesen adomány egész emberiség számára, amely kivételes hitelességű. Bemutat tudományos kijelentéseket, amelyek képesek kétségbe vonni a legújabb tudományos felfedezéseket is. Több mint 14 századdal ez előtt abban az időszakban, mikor a hiedelmek elterjedtek, a Korán versek már tartalmazták azokat a tényeket, amelyeket az ember csak századokkal később fedezett fel. A tudományos ismeretek csak a felszínt súrolják, míg az Kegyes Korán Isteni Igazsága millió méter mély. Az emberiség feltárta, és megértette, az elődök alkotásait, valamint a Szent Korán szavai bizonyították azokat, mint a tudás magvait.

Fordította: Csősz Róbert.

Lektorálta: Abiad Nidal