Üdvözlünk Kedves látogató! Szeretnénk, ha részt vennél a fórumban, és leírnád a saját hozzászólásodat a témák alatt vagy máshol. Ehhez csak annyit kell tenned, hogy bejelentkezel. Ha pedig nincs fiókod, akkor regisztrálj!
United States - Cambridge - Massachusetts Ge:2024.11.21 Hi:1446.05.19
1-A hit Allah
létezésében:
A létezésére rámutatott az al-Fitra, a logika, a vallás és az érzelem.
Alfitrah szerint magyarázat:
Amikor valaki megszületik, akkor olyan dolgok születnek vele,
amelyeket betanítás nélkül önmagától tud. Ezeket a dolgokat születés előtt a
magasztos Allah beépítette az újszülöttbe, mert az életében szüksége lesz rá.
Ezeket a veleszületett dolgokat al-Fitrának hívjuk. A magasztos Allah semmit
nem hagyott ki az ember teremtéséből, még az Iszlámvallást is születése előtt
megadta neki, úgy hogy amikor megszületik, akkor a baba előretanítás nélkül hisz
a teremtőjében. Ezt a veleszületett tulajdonságot nem felejti el, amíg közbe
nem jön valami, ami megváltoztatja hitét a teremtőjében. Azt mondta Allah
Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte-: "Miden ember az al-Fitrán
születik, születése után a szülei, vagy zsidót, vagy keresztényt, vagy pogányt
csinálnak belőle"[1]A logika szerinti magyarázat:
Nincsen olyan dolog, amely saját magát teremti, vagy véletlenül
létezik, azért kell, hogy legyen teremtő, aki megteremtette a világmindenséget,
és Ő a magasztos Allah, és ezt két pontban szeretném fogalmazni:
a-Nincs olyan
dolog, ami megalkotja saját magát, mert mielőtt létezett, azelőtt sehol nem
volt. Akkor hogy alkotja saját magát olyan, ami nincs?
b-Nincsen olyan
dolog, ami véletlenül létezik, mert minden eseménynek van okozója. A létezés
egy olyan tökéletes rendszerben, ahol az égi testek, és más dolgok szorosan
kapcsolódnak egymáshoz. Emiatt mindez nem létezhetett véletlenül, mert az, ami
véletlenül létezett, nem lehet szabályos, és, ami a kezdetben nem volt
szabályos, az nem szabályozhatja magát olyan szabályos rendszerré, mint amiben
élünk!
Mivel
bebizonyosodott, hogy a rendszer alkotása nem lehet véletlen, tehát van, aki
teremtette, és Ő a magasztos Allah a mindenség Ura.
A
magasztos Allah meg is említette ezt a logikai bizonyítékot a Koránban. Idézem: "Vagy
a semmiből teremttettek? Vagy talán ők a teremtők?" (Korán, At-Tur,
52:35). Ez azt jelenti, hogy teremtő nélkül semmi nem létezhet,
vagyis ők nem teremthették saját magukat, hanem Allah a teremtőjük. Egyszer Allah
Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- olvasta a Koránból azt a részt: "Vagy a
semmiből teremttettek? Vagy talán ők a teremtők? Vagy ők teremtették az egeket
és a földet? De nem! Nincs szilárd bizonyosságuk semmiben. Vagy náluk lennének
a te Urad tárházai? Vagy ők azok, akik az uralmat gyakorolják?" (Korán,
At-Tur, 52:35-37), és ott volt az egyik társító, akinek (جُبَير بن المطعم) Jubejr bin al-Mut'im a
neve, aki hallgatta Allah Küldöttét olvasni az at-Tur fejezetet, és amikor
következtek ezek a koránidézetek, akkor azt mondta: "A szívem majdnem
repül.[2]"
Mondok
egy példát: Ha valaki azt meséli neked, hogy van egy hatalmas nagy kastély,
melyet gyönyörű kertek vesznek körül. A kertekben folyók folynak. A kastély a
legdrágább bútorral van bútorozva. Azt mondja neked, hogy ez a kastély
véletlenül lett, vagy saját magát felépítette. Elhiszed-e neki? Természetesen
nem. Meg fogod tagadni ezt az állítást, és meg fogod hazudtolni ezt a
butaságot. Ezután mered-e állítani, hogy ez a világmindenség a Föld, az Egek, a
Naprendszerek, és ez a nagy szabályos Világegyetem saját magát teremtette, vagy
véletlenül lett?
A
vallás szerinti magyarázat:
Az
égi könyvek mindegyike –a Zsoltár, a Tóra, a Biblia, és a Korán- az egyetlen
egy Istent hirdetik, és, ami bennük szerepel, mind jóra és igazságra hívja az
embereket. Hogy az emberek a teremtő ítélete szerint békében a teremtő
engedelme alatt együtt éljenek, azt bizonyítja, hogy jó, Igazságos, és Bölcs Úr
teremtette, és jól irányítja a világmindenséget.
Az
érzelem szerinti magyarázat:
Két
részre oszlik:
j-Látjuk, hogy
aki nyitja a két tenyerét, és felemeli az ég felé, és őszinte szívvel
fohászkodik Allahhoz, akkor Allah meghallgatja fohászát, és megadja neki, amit
kért. Ha megbánással fordul Allahoz, akkor Allah megbocsátja neki, hiszen azt
mondta a magasztos Allah a Koránban: "És Noét! Emlékezz arra, amikor annak előtte hozzánk
kiáltott! És mi meghallgattuk és megmentettük őt és a háza népét a nagy
szorongattatástól." (Korán, Al-Anbiyaa, 21:76). "És emlékezzetek
arra, amikor segítségért fohászkodtatok az Uratokhoz! És Ő meghallgatott
benneteket, mondván: 'Meg foglak segíteni benneteket ezer angyallal - szorosan
egymás mögött.'" (Korán, Al-Anfal, 8:9). Közölte (انس بن مالك) Anasz bin Malik –Allahnak kedvezett-: "Miközben Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- mondta a pénteki
prédikációt, belépett egy ember, és azt mondta Allah Küldöttének –Allah
dicsérte és üdvözölte-: 'elfogyott a pénzünk és éhesek a gyerekek, kérlek, fohászkodj
értünk Allahhoz!' Erre Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- felemelte a
két kezét az ég fele, és fohászkodott, erre megmozdultak a felhők az égen, és
szakadt az eső, és úgy fejezte be a prédikációt, hogy az eső pergett a
szakállán.[3]" A mai napig Allah meghallgatja a fohászkodók fohászát, és ha Ő tőle
kérnek, akkor megadja.
k-A
próféták jelei, vagy a természetfeletti erők, amelyek Allah segítségével
történtek. Most hallunk róluk, de abban az időben látták. Mindaz bebizonyítja
azt, hogy ezeknek a prófétáknak van Uruk, aki küldte őket. Ő Allah a mindenség
Ura. Ezek a természetfeletti erők bebizonyítják, hogy ezeknek a
prófétáknak van Uruk, aki támogatja őket és győzelmet szerez nekik. Például,
Amikor a magasztos Allah megparancsolta Mózesnek –Allah dicsérte és üdvözölte-,
hogy üssön a botjával a tengerre, és amikor odaütött, akkor a tenger
tizenkét részre hasadt szét, úgy hogy a tengerhegyek közötti talaj száraz volt
azért, hogy Mózesék kényelmesen tudjanak átmenni a túloldalra. Azt mondta a
magasztos Allah a Koránban: "És mi azt sugalltuk Mózesnek: 'Üss a botoddal a tengerre!'
És széthasadt az, és mindegyik rész olyan lett, mint egy hatalmas hegy."
(Korán, Ash-Shu'araa, 26:63).
Másik
példa: Jézus –Allah dicsérte és üdvözölte- Allah parancsával feltámasztotta a holtakat,
és Allah parancsával feltámasztotta őket a sírjukból. Azt mondta Allah a
Koránban, hogy Jézus azt mondta: "És föltámasztom a halottakat –Allah engedelmével-" (Korán,
El-'Imran, 3:49).Azt mondta a magasztos Allah Jézusnak:
"emlékezz
arra, amikor az én engedelmemmel föltámasztottad a halottakat a sírjukból" (Korán,
Al-Ma-ida, 5:110).
Harmadik
példa: Mohamed prófétának –Allah dicsérte és üdvözölte-, amikor Qurajs törzs
kért tőle bizonyítékot a prófétaságáról, akkor rámutatott a Holdra, és a Hold
kettéhasadt, és a világon mindenhol az emberek világosan látták ezt. Azt mondta
Allah a Koránban: "Közel van immár az Óra és kettéhasadt a Hold. Ha azonban
csodás jelet látnak, elfordulnak és azt mondják: 'Hatalmas varázslat!'"
(Korán, Al-Qamar, 54:1-2).
Mindezek
természetfeletti dolgok, amelyeket Allah támogatásképpen adott a prófétáinak, és
megerősítette, és győzelemre vitte őket. Mindez Allah létezésére mutat.2-A hit Allah Uraságában:
Azt
jelenti, hogy Ő az egyedüli Úr. Nincs neki se társa se segítője. Ez teszi Őt
hatalmassá, és ezekkel a tulajdonságokkal magasztaljuk Őt.
Úrnak
nevezzük azt, akié a teremtés, az uralkodás, és a végső parancs. Nincs teremtő,
csak Allah, nincs uralkodó, csak Allah, és a végső szó Allahé. Azt mondja a
magasztos Allah a Koránban: "A te Urad, aki hat nap alatt megteremtette
az egeket és a földet, aztán fölült a trónra. Betakarja a nappalt az
éjszakával, amely sietve követi azt. És megteremtette a Napot, a Holdat és a Csillagokat,
amelyek az Ő parancsa szerint kényszerülnek munkálkodni. Vajon nem Őt illeti-e
a teremtés és a parancs? Áldassék Allah a teremtmények Ura" (Koránból
7:54). "Ő
az, aki beviszi az éjszakát a nappalba, és a nappalt az éjszakába, és Ő
rendelte szolgálatra a Napot és a Holdat –mindegyikük megszabott időre futja be
a pályáját. Íme, ez Allah, a ti Uratok. Övé a hatalom. Akikhez őhelyette
fohászkodtok, azoknak annyi sincs a hatalmukban, mint datolyamagon a
hártya." (Korán, Fatir, 35:13).
Nincs
olyan ember a földön, aki megtagadja az Isten Uraságát, hacsak nem
felfuvalkodásból teszi, mint ahogy történt Fáraóval, amikor mondta a népének: "mondván:
'Én vagyok a magasságos uratok.'" (Korán, An-Nazi'at, 79:24).Azt is mondta: "Ti előkelők! Nem ismerek nektek más istent rajtam
kívül" (Korán 28:38). Valójában Fáraó nem bizonyosságból mondta ezt,
hanem fennhéjázásból. Azt mondta Allah a Koránban: "Miután
a mi jeleink eljöttek hozzájuk, világosan látható módon, azt mondták: "Ez
bizony nyilvánvaló varázslat!" És-noha lelkük mélyén meg voltak győződve
róla - vétkes és fennhéjázó módon megtagadták azt. Ám nézd meg, milyen végre
jutnak azok, akik romlást okoznak!" (Korán, An-Naml, 27:13-14). Azt mondta Mózes –Allah dicsérte és üdvözölte-: "Tudhatod
pedig" - mondotta ő-, "hogy e jeleket senki más, csakis az egek és a
föld Ura küldte le látható bizonyságok gyanánt. Fáraó! Úgy vélem, hogy
elvesztél." (Korán, Al-Isra, 17:102). Ezért ismerték be a
társítók Allah Uraságát, de közben társat vallottak mellé az Uraságban. Azt
mondta a magasztos Allah a Koránban: "Mondd: Kié a föld, és az, aki
rajta van –ha tudjátok?" Azt fogják mondani: "Allahé." Mondd: "Hát
nem hallgattok az intő szóra?" Mondd "Ki a hét ég Ura és a hatalmas
trónus Ura?" Azt fogják mondani: "minden Allahé." Mondd: "Hát
nem akartok óvakodni lenni?" Mondd: "Kinek a kezében van az uralom
mindenekfölött, úgy, hogy ő ad védelmet, ám őellene nincsen védelem - ha
tudjátok?" Azt fogják mondani: "Minden Allahé." Mondd:
"Miféle varázslat tart hát igézetében benneteket?" (Korán
23:84-89). "És
ha megkérdezed őket, hogy ki teremtette az egeket és a földet", bizonyosan
azt mondják: "A Büszke és a Tudó teremtette azokat." (Korán,
Az-Zukhruf, 43:9)."Ha megkérdezed őket, hogy ki teremtette őket, bizonyosan azt
mondják: "Allah!" Hogy fordulhatnak el ennyire tőle?" (Korán,
Az-Zukhruf, 43:87).
Az
Úr –Magasztaltassék- a világegyetemnek az Irányítója, és bírója. Azt teszi,
amit akar –kizárólag az Ő bölcsességétől függően-. Tehát Ő dönti el, hogy hogy
szolgáljuk Őt, és hogy viselkedjünk egymással. –Kizárólag az Ő bölcsességétől
függően-. Tehát, aki Allah mellé más rendszeralkotót állít, akit őszintén
szolgál, az társított! És ezzel nem áll fenn a hite. 3-A hit Allah Istenségében:
Ő
az egyedüli Igazisten, akinek nincs társa, abban az értelemben, hogy Őt
Istenesíteni vagy szolgálni csak szeretetből, és magasztalásból lehet. Azt
mondta a magasztos Allah: "A ti istenetek egyedüli isten. Nincs isten, csak Ő, a
Könyörületes, és az Irgalmas." (Korán, Al-Bakara, 2:163). "Allah
tanúsítja, hogy nincs más isten, csak Ő. Az angyalok, és a kinyilatkoztatásra
vonatkozó tudás letéteményesei is tanúsítják ezt. Ő gondoskodik a
méltányosságról. Nincs más isten, csak Ő. Ő a Büszke, a Bölcs." (Korán,
El-'Imran, 3:18). Amit a magasztos Allah mellé állítanak, vagy Ő
helyette szolgálnak, annak az istenesítése hamis. Azt mondta Allah: "Ez
azért van így, mivel Allah az Igazság, és mivel az, amihez Őhelyette
fohászkodtok, az hamisság, és mivel Allah a Magasságos és a Nagy." (Korán,
Luqman, 31:30). Azt, hogy istennek nevezik azt, az nem adja meg
annak a méltóságot arra, hogy Igazisten legyen. Azt mondja Allah a Koránban: "Ezek
nevek csupán, amellyel ti, és atyáitok neveztétek el őket, amire nézvést nem
küldött le Allah semmiféle bizonyítékot. Vélekedéseket követnek csupán, és
lelkük kényét, holott eljött hozzájuk Uruktól az útmutatás." (Korán,
An-Najm, 53:23). Azt mondta a magasztos Allah a Koránban, hogy
József –Allah dicsérte és üdvözölte- mondta a börtöntársainak: "Fogolytársaim!
Vajon az egymás között megosztott urak-e a jobbak, avagy az egyedül való, és
mindenható Allah? Őhelyette puszta neveket szolgáltok, amelyekkel ti, és
atyáitok hamis isteneiteket elneveztétek, amire nézvést Allah semmiféle
bizonyítékot nem küldött le. A törvénykezés egyedül Allah kezében van.
Megparancsolta, hogy csupán őt szolgáljátok. Ez az igaz vallás. A legtöbb ember
azonban nem tudja." (Korán, Yusuf, 12:39-40). A próféták,
és a küldöttek –Allah dicsérte és üdvözölte őket- azt hirdették a népüknek: "Szolgáljátok
Allahot. Nincs nektek Rajta kívül más isten." Viszont a társítók ennek
ellenére állítottak más isteneket Allahon kívül, akiket magasztos Allah mellé
szolgáltak, és győzelmet kívántak nekik, és az ő segítségüket kérték.
A
magasztos Allah érvénytelenné tette a társítóknak az Ővele való más istenek
állítását két logikai bizonyítékkal:
a-Ezekben az istenekben, amelyeket állítottak nincs semmi isteni
tulajdonság. Mindezek teremtmények, amelyek nem tudnak teremteni, nem tudnak
hasznot szerezni, nem tudnak ártani, és nem tudnak életre kelteni. És nincs a
tulajdonukban semmi a világmindenségből, vagy az egek egy részéből, semmiben
nem részesülnek az Allah birodalmából. Azt mondta a magasztos Allah a Koránban: "Ők
azonban más isteneket választottak helyette, akik nem teremtenek semmit, hanem
ők maguk teremtmények, akik még saját maguknak sem képesek ártani vagy
használni, és nincs hatalmuk sem halálon, sem életen, sem feltámadáson."
(Korán, Al-Furqan, 25:3)."Mondd: "Fohászkodjatok
csak azokhoz, akiket Allahon kívül istenségeknek véltek! Nincs hatalmunkban egy
porszemnyi súly sem, az egekben és a földön. És nincs nekik semmi részük égen
és földön. És nincs senki közöttük, aki az ő segítője lenne. És nem használ
majd nála a közbenjárás, csak akinek engedélyt ad. Mikor végül elcsitul a
szívükben a félelem, azt mondják: 'Mit mondott az Uratok?' –'Az Igazságot' –mondják
ők. Ő a Magasztos és a Nagy!" (Korán, Saba, 34:22-23)."Vajon
olyasmiket akarnak társítani mellé, amik nem teremtenek semmit, hanem ők maguk
teremtmények, és amelyek nem képesek sem őket, sem saját magukat
megsegíteni?" (Korán, Al-A'raf, 7:191-192). Mivel ezek az istenek ilyen tulajdonságokkal rendelkeznek, nem érdemes velük
foglalkozni. Őket állítani isteneknek butaság lenne.
b-A társítók bevallják, hogy Allah az egyedüli Úr, akinek kezében
van a birodalom, és, hogy Ő irányít minket, miközben mi nem irányíthatjuk Őt,
de azért állítanak mellé más isteneket. Mivel bevallották az Ő egyedüli
Uraságát, vallják hát be az Ő egyedüli Istenségét is! Azt mondta Allah: "Ti
emberek! Szolgáljátok Uratokat, aki teremtett benneteket és azokat, akik
előttetek éltek. Talán óvakodók lesztek, aki a földet fekhelyetekké, az
égboltot építménnyé tette, és aki az égből vizet küldött le, és azzal
mindenféle gyümölcsöt termesztett táplálékul nektek. Ezért ne helyezzetek Allah
mellé társakat, holott ti tudjátok azt." (Korán, Al-Bakara, 2:21-22)."Ha
megkérdezed őket, hogy ki teremtette őket, bizonyosan azt mondják: 'Allah!'
Hogy fordulhatnak el ennyire tőle?" (Korán, Az-Zukhruf, 43:87). "Ha megkérdezed őket, hogy ki teremtette őket, bizonyosan azt mondják: 'Allah!'
Hogy fordulhatnak el ennyire Tőle?" (Korán 43:87). "Mondd: 'Ki
lát el benneteket az égből és a földből, vagy kinek van hatalma a hallás és a
látás fölött? És ki hozza a világra az élőt a halottból és a halottat az
élőből? És ki irányítja az Igét?' Azt mondják majd: 'Allah.' Mondd: 'Nem óvakodtok-e
Allahtól?' Íme ez Allah, a ti igazi Uratok. Mi egyéb lenne az Igazságon túl,
mint a tévelygés? Hogy fordulhattok el így Allahtól?" (Korán, Yunus,
10:31-32).4-A hit Allah neveiben és tulajdonságaiban:
Allah
Magasztosságához illően hamisítás, változtatás, és hasonlítás nélkül
működőképesen kell megvalósítani az Ő Neveit, és tulajdonságait, amelyeket a
magasztos Allah bebizonyított magáról az Ő Könyvében, és az Ő Küldöttének a
Szunnájában –Allah dicsérte és üdvözölte-. Azt mondta a magasztos Allah: "Allahot
illetik meg a legjobb nevek. Fohászkodjatok hozzá ezekkel és hagyjátok azokat,
akik istenkáromlást követnek el az Ő Neveivel! Megkapják a túlvilágon a
fizetségüket azért, amit tettek." (Korán, Al-A'raf, 7:180). Azt is mondta: "És Ő az, aki véghezviszi a teremtést kezdetben, aztán
megismétli azt. Ez könnyebb neki. Ő példázza a legmagasztosabbat az egekben és
a földön. Ő a Büszke és a Bölcs." (Korán, Ar-Rum, 30:27)."Ő az
egek és föld teremtője. Saját magatokból teremtett nektek párokat és a jószágokból
is párokat támasztott és ezáltal sokasít meg benneteket. Nincs semmi, ami hozzá
hasonló lenne. Ő Halló és Látó." (Korán, Ash-Shura, 42:11).
Akik
eltévedtek ebben az ügyben két csoportra oszthatóak:
a-A működőképtelenek csoportja, akik a magasztos Allah neveit és
tulajdonságait megtagadták koholva, hogy azonosítani kell a magasságos Allahot
az Ő teremtményeivel. Ez az állítás érvénytelen több okból:
i-Ellenkezik
azzal, amit magasztos Allah bebizonyított magáról. Allah bebizonyította, hogy
vannak neki külön nevei és tulajdonságai, amelyekkel különbözik a
teremtményeitől, és nincs hozzáfogható sehol sem.
j-Ha két dolognak
a neve megegyezik, nem jelenti azt, hogy ez a két dolog azonos is. A
teremtmények között is lehet tapasztalni ezt, hiszen nekik van kezük, lábuk,
szemük, fülük, orruk, és így tovább, viszont azok még sem hasonlítanak
egymáshoz. Ha ebben egyet értünk, akkor a hasonlítás a teremtő, és a
teremtményei között még pláne sem azonos.
b-Az azonosítók csoportja, akik nem tagadták meg a magasztos Allahnak
neveit, és tulajdonságait, viszont azonosították a teremtőt a
teremtményeivel koholva, hogy ezek a magasztos Allahnak a szavai szerint
bebizonyított, mivel a magasztos Allah a Koránban úgy szólt az Ő szolgáinak,
ahogy ők értik. Ez visszautasítandó több okból:
i-Allah
azonosítása a teremtményeivel logikailag, és vallásilag hamis.
j-Allah beszélt
az emberekkel az égi könyveken keresztül olyan kifejezésekkel, amit értenek a
jelentés szempontjából. A magasztos Allah közölte magáról, hogy például felült
a trón fölé. A "felülés" szó jelentésének a szempontjából ismerjük.
De az igazi és valóságos trón fölé való ülés olyan, amilyen valójában történik,
amit mi nem tudunk. Például: az ülés egy székre nem olyan, mint az ülés a ló
hátán. Ha ez az összehasonlítás világos volt, akkor az is világos, hogy
Allah trónja fölé való ülés teljesen más, mint mi ülünk a székre.
5-Allah különlegességében való hitnek a gyümölcse.
a-Allah
egyedülvalóságának a megvalósítása független a teremtményeitől. És rajta kívül
nem szolgálunk senki mást.
b-A magasztos
Allah tökéletesítése, és hatalmasítása a jó nevei és bölcs tulajdonságai által.
c-A magasztos
Allah szolgálatának a megvalósítása. Megengedjük magunknak azt, amit Ő
megengedett nekünk, és megtiltjuk magunktól azt, amit megtiltott.
[1] Gyűjtötte ibn Habban a "szahih ibn Habban"
című könyvében (129). Al-Bukhari (1385). Muszlim (2658)