Közölte (أنس بن مالك) Anasz Bin Malik –Allahnak kedvezett-, hogy amikor (أُمَّ حَارِثَةَ) Ummu harithate asszony, –aki (أنس بن مالك) Anasz Bin Malik-nak a nagynénje-, hallotta, hogy a fia (حَارِثَةُ) Harithate meghalt Badr csatán: egy nyílvesző megtalálta őt, akkor elment Allah Küldöttéhez –szallallahu eleihi weszellem- kérdezvén tőle: "ó Allah küldötte, te tudod, hogy a (حَارِثَةُ) Harithate fiam, mennyire drága nekem –szóval mutatja, hogy mennyire szereti őt- tudod már (حَارِثَةُ) Harithate fiamnak a helyét? Ha a gyönyörűség kertjébe került, –vagyis Mennyországba-, akkor nem siratom őt, hanem boldog leszek, és ez elvonná a figyelmemet arról, hogy meghalt. Ha pedig nem, akkor nézheted, hogy milyen szomorú leszek miatta." Erre Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- azt felelte: "megbolondultál? Nem egyetlen egy Kert az, hanem a gyönyörűség Kertjeibe került, és ő most az (الفِرْدَوْسِ) al-Firdauszban van, vagyis a Paradicsomban." Tudjátok, már volt szó arról, hogy a paradicsom a legjobb, és a legmagasabb Mennyország. Aztán folytatta mondván: "Allah útján való részvétel, jobb az egész életnél, és annál is, ami benne van. És ha a Mennyországba teszed a lábadat, jobb az egész életnél, és annál is, ami benne van. Ha a Mennyország lakói közül egy nő a földre nézne, akkor kivilágítaná az ég és a föld közötti távolságot, és gyönyörű illattal teletelítené a közöttük lévő távolságot. És a khimar, ami rajta van, jobb az egész életnél, és annál is, ami benne van." Gyűjtötte al-Bukhari a szahih al-Bukhari című könyvében (6567).