Amikor Európa megkezdte a modern tudományos fejlődés kórszakát, az Európai sötét középkor elmúlása után, akkor került összeütközésbe a tudomány és a vallás, a tudósok és a templom emberei között. Ez a viszály sokáig folytatódott. Annyira megerősödött, hogy a templom emberei boszorkánysággal gyanúsították a tudósokat, és megparancsolták, hogy élve égessék meg, és karóba húzzák őket. Csakúgy tudtak végetvetni a viszálynak, hogy elválasztották a tudományt a vallástól.

Ez a lépés Európában, használt a tudománynak, olyan szempontból, hogy kitárta a gondolkodás és a kutatás kapuit. De mégis számolniuk kellett azzal, hogy ha eltávolítják a tudósokat, szétválasztják a tudományt a vallástól. S ezzel elveszti a tudomány azt, amit a vallás magában hordoz, mint az erkölcsök, értékes elvek és viselkedések.

Nagy sajnálattal mondom, hogy a modern korban, amikor az Iszlámvilág megkezdte a modern tudományos fejlődés kórszakát, akkor egy az egyben átvette a nyugattól a tudományos rendszereket, a módszereivel együtt. S azzal az elvvel együtt, hogy a tudományt szét kell választani a vallástól. Ez megmagyarázhatatlan hiba volt! Mert az Iszlám hív a tudományhoz, és tiszteli a tudósokat, és nem akadályozza meg a tudományos kutatás és gondolkodás szabadságát.

Emiatt elkerülhetetlen volt, hogy újra tudatosítsuk a vallás, és a tudomány egybetartozásának valóságát. Nemcsak az orvoslás terén, hanem egyéb anyagi és emberi tudományok, valamint az ismeretek terén is. Gondolva ezzel a mérnöki, tudományos, kereskedelemi, társadalmi, filozófiai és pszichológiai szakokra.

Az újra egybetartozás valóságának célja:

1.      Olyan muszlim generációt alakítani, akik hozzákötelezik magukat az értékes elvekhez, viselkedésekhez, és erkölcshöz.

2.      Az istentagadás, és az Allahtól való eltávolodás jelenségének a megakadályozása.

3.      A tudományos szint felemelése a hívő tudósok között. Annak köszönhetően, hogy a muszlim világ hív, a munka jól végzéséhez, és a tudományban való elmélyedéshez, hogy ezzel szolgálja a vallását, és a dogmáját.

4.      Az iszlám vallás szolgálata, mint vallásnak, és mint dogmának. Ami a tudományos kutatásoknak köszönhető, amely szaporítja a hitet, mivel sok tudományos bizonyítékot kínál a kutatóknak.

A vallásos tudomány, a tudományos egyetemekben

A vallás és a tudomány újraegyesítését, Egyiptomban próbálták meg (a vallás tanítását az orvostudománnyal Azhar mecsetben). De ez a próbálkozás nem érte el a célját. Mert nem találta meg a minimális elszántságot, a tudományra vágyók között, akik nem tudtak tantervet választani, és azt meghatározni. Az ottani vallásos tanulás, a szokásos vallási tanítás volt, amit tanítanak a vallási iskolákban. Mint az ima szabályai, a Zakát, a zarándoklat, és böjtölés. Vagy a házassági esetek, az elválás, és más egyéb dolgok, amelyeknek semmi köze nincs tudományos szakterületekhez.

A vallásos tanítás, egybe kell hogy tartozzon bármelyik intézményben, a tudomány szakterületével!

• A kereskedelmi egyetemen, tanulják meg az iszlám kereskedelmet.
• A vallástudományi egyetemen, tanulják meg a Koránból való tudományokat.
• A társadalmi egyetemen, tanulják meg az iszlám társadalompolitikát, és annak tudományait.
• A jogi egyetemen, tanulják meg az iszlám jogot.
• Az orvosi egyetemen, tanulják meg az iszlám orvoslást.

Az igaz, hogy ez a kutatás ilyen téren kevés. Egy új tudományos tantárgyat bevezetni a tantervbe, mint az iszlám kereskedelem, és az iszlám orvoslás, nagyon körülményes és nagy erőfeszítésbe kerül. S ebben a témában, ezekkel a témákkal foglalkozó bizottságok létrehozását követeli. De kell, hogy most ültessük el ennek a magvát, gondolatot ébresztve ezzel az emberekben.

Itt van egy rövid terv és program, az iszlám alapokon nyugvó orvoslás tanításához.:

Az iszlám orvoslás tanterve a következő részekre oszlik:

1.      Az Iszlám és az orvoslás.

2.      Az iszlám orvoslás hagyatéka.

3.      Az iszlám orvoslás szerinti gyógyítás.

4.      A modern technológia, az iszlám orvoslás szolgálatában.

Az Iszlám és az orvoslás:

Ez a terület azzal foglalkozik, amit hozott az Iszlám, mint vallás. Annak a tanításai, és a vele kapcsolatos orvosi szakma.

1.      A muszlim orvoslás, mint szakma: Ez a terület lényegileg a Koránra, és a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) tanításaira kell támaszkodjon. Ez két részt foglal magában:

o        Az általános iszlám emberi viselkedés, és a társadalmi erkölcs!

o        Különösen figyelembe kell venni, mi tartozik az orvosi szakmához.: Mint a beteg titkának megtartása, az anyagi kapzsiságtól való eltávolodás. Otthon, családi környezetben történő gyógyításnál, az erkölcsök tiszteletben tartása! Ne kívánja meg a női beteget, ne csapja be, és a teljes vizsgálatot és gyógyítást végezze!

2.      A muszlim orvoslás: A mai napig az orvosok még mindig Abakrat szabályait tartják be, amelyek kezdetlegesek, miközben a tulajdonunkban vannak az iszlám tanításai, amelyek sokkal többet tudnak és magasabb szinten állnak. Ezért kell, hogy legyen külön iszlám orvosi részlegünk.

3.      Az iszlám tanításai, és az iszlám törvények bevezetése az orvoslásban: Az iszlám vallás véleménye az abortuszról, a tagok átültetéséről, a lombik babákról, a veszélyeztetett terhességről, s azok orvosi beavatkozásairól.

4.      A prevenció az Iszlámban: Magában foglalja az összes Iszlám tanításokat, és parancsokat.:

1.     Az egészséges társadalom építése: Az általános tisztaság módszereivel.: Mint a kéz, a ruha, az étel, az utca és a ház tisztasága, továbbá vízforrások, a strandok, a folyók és a kutak tisztasága.

2.     A társadalmak védelme a ragályos, és fertőző betegségektől. Az iszlám tanításait használva, a ragályos betegségek terjedésének megelőzésében.

5.      Tiltott dolgok az orvoslásban: A muszlim orvosnak kell, hogy megtanulja a tudományos orvosi gyakorlat mellett, a vallási beteggondozás legfőbb alapelveit: Mint a paráznaság, a homoszexualitás, a döghús, a vér, a disznóhús evése, és a drog, hogy képes legyen megközelíteni ezen problémákat. Nem csak tudományos, de vallási szempontból is.

6.      Az Iszlám és a lelki egészség: Az iszlám tanításait bevonni a nyugtalanság és az erőszak megakadályozásában, továbbá az önrombolás, és önpusztítás megakadályozásában, mint a kocsma, a szerencsejáték és a  bordélyházak megszüntetése, békés és nyugodt társadalom építése érdekében. Használni az iszlám bölcsességet, mint a türelmesség, és önelégedettség megszüntetve ezzel az irigykedést annak érdekében, hogy a muszlimot eltávolítsuk a lelki, és az idegrendszeri problémáktól.

7.      Az Iszlám és a szexuális egészség: Az Iszlám tanításait felhasználni, és használni a szexuális felvilágosításban. A feleséghez való közeledés erkölcsei, és az utána következő Ghuszl. A férfi körülmetélésének okai, és az orvosi vélemény az elválásról, és a többnejűségről.

8.      A böjt: A böjt egészségi hasznossága. Az orvosi felmentések, amelyek felmentik a beteget böjttől ideiglenesen, vagy állandóan.

9.      A Koránban található tudományos, és orvosi természetfeletti dolgok tanulása, és tanítása: Az összes tudományos igazság tanítása, amelyek megtalálhatók a Koránban és a Szunnában, és bizonyítottak a modern tudományok szerint is. Különösen ami a magzattal, és a magzat alakulásával (húsdarab, vérrög...), valamint az anyaméhben a magzat fejlődésével kapcsolatos.

Az iszlám orvoslás hagyatékai:

1.      Az iszlám orvoslás történelme: A tudatlanság időszaka (Iszlám előtt), véget ért: Az iszlám orvoslás megjelenésének köszönhetően, szétválasztódott a varázslás, a gyógyítástól. Majd (a mostani században) elérkezett az a korszak, amit a  fordítás korának neveznek, amikor megkezdték arab nyelvre fordítani, az orvoslással és orvostudománnyal kapcsolatos, nem arab nyelvű írásokat. Ennek köszönhetően, saját műszerek és segédeszközök készítésére nyílt lehetőség. S beköszöntött a fejlődés.

2.      Az iszlám orvoslás ágazatai: Baleseti-sebészet, belgyógyászati-sebészet, szemészet, általános gyógyászat. Az iszlám orvoslás fejlődése, s összehasonlítása a többi nép orvoslásával, különösen a középkorban volt jellemző.

3.      Korházak: Az Iszlám korházakban, és a Iszlám betegellátásban, az iszlám erkölcsök szerinti, az orvosi szolgálat szintje.

4.      A muszlim tudósok a orvoslás minden ágazatában: Mint Razi az orvosok Sijkhje, és Ibn Szina, és Ibn-Al-Nafisz szív és vérkeringés szakorvosa, és Ibn al-Hajtham szem gyógyító Seikhje, és Ibn Al-Bajtar az illatszerek Seikhje.

5.      A betegségek, és az orvosságok, készülékek, és az orvosi szerszámok: Amelyeket felfedeztek, vagy kitaláltak a muszlim tudósok, és fejlesztették vele az iszlám orvosi szakmát.

6.      Kortörténeti eseménye van minden betegségnek: Ebben a korban ismeretes, és ez a muszlim tudósoknak köszönhető, hogy felfedeztek, sok ma már gyógyítható betegséget. S kifejlesztették azok gyógyítását (mint a kanyaró gyógymódját, amit felfedezett Al-Razi), valamint a icteruok és az érzékenység kezelését. Ibn-Al-Nafisz felfedezte a vérkeringést, és az szívsebészetet. Ibn Szina felfedezte a sebész cérnát, és a bőralatti injekciót.

Az iszlám orvoslás szerinti gyógyítás:

1.      A vegyületek a régi iszlám orvoslásban.

2.      A növények, amelyeket használt az iszlám orvoslás, hatásai a modern korban, és hogyan lehetne a betegek számára,  elérhetővé tenni.

3.      Növények, amit használtak, és a hatásuk bebizonyosodott a modern korszakig, és hogyan lehetne hatásukat tovább  fejleszteni.

A modern technológia az iszlám orvoslás szolgálatában:

Fejledt tudományos kutatásokat végezni modern tudományos módszerekkel, és modern készülékek segítségével, olyan téren, ami segít az iszlám orvoslásnak a fejlődésben.

1.      Tanulmányozni például a mézet és a datolyát, hogy milyen jellemzői vannak. A Kem-e vizet tanulmányozni a szem gyógyításának felhasználására.

2.      Kutatásokat végezni a növényekről, és a régi orvosi gyógyszerekről, amelyek szerepeltek  a iszlám könyvekben.

3.      Tudományos kutatsokat végezni az illatszerekről, és a mostani orvosi tudomány fejlesztése, ennek segítségével.

4.      Tudományos kutatások az emberi csontról az arab orvosságban, és fejlesztés után hasznát venni a mostani korban.

Írta: Ahmed Sauki El-Fendzseri
Kuwait

Fordította: Abiad Nidal