Üdvözlünk Kedves látogató! Szeretnénk, ha részt vennél a fórumban, és leírnád a saját hozzászólásodat a témák alatt vagy máshol. Ehhez csak annyit kell tenned, hogy bejelentkezel. Ha pedig nincs fiókod, akkor regisztrálj!
United States - Fairfield - Connecticut
Ge:2024.11.23 Hi:1446.05.21
1:15 2:49 7:4110:11 0:33 2:02
Ugrás a hozzászólásokhoz
Az elrendelésben való hit

Az elrendelésben való hit

A magasztos Allah megbecsülte az emberek cselekedeteit.  Ő előzetesen rendelkezett ennek tudásával.

A hit az elrendelésben négy részre oszlik:

  • Allahnak tudomása van mindenről
  • Allah megírt mindent az őrzött táblán
  • Az élőlények munkálkodása Allahtól függ
  • Allah teremtette az élőlények tulajdonságait
1- Hinnünk kell abban, hogy Allahnak előzetes, és részletes tudomása van az összes dologról, ami történt, történik, és fog történni velünk.

2- Hinnünk kell abban, hogy a magasztos Allah megírta a szolgáinak az elrendelésüket az Őrzött táblán –Allauhul mahfuz-. Erről a két dologról a magasztos Allah szót a Koránban: "Nem tudod, hogy Allah tudja mindazt, ami az Égben és a Földön van? Írásban található mindez. Könnyű ez Allahnak." (Korán, Al-Hajj, 22:70). Azt mondta Allah Küldötte –Allah dicsérte, és üdvözölte: "Allah megírta a teremtményeinek az elrendelésüket már ötvenezer évvel azelőtt, hogy megteremtette az egeket és a földet."

3- Hinnünk kell abban, hogy minden élőlény munkálkodása nem történhet, csak a magasztos Allahnak az akaratával. Allah akaratán kívül az sem történhet, amit Ő tesz velünk, vagy amit mi magunk teszünk.

a- Amit a magasztos Allah tesz velünk: "A te Urad azt teremti, amit csak akar és Övé választás. Nekik semmi választhatási lehetőségük nem volt. Magasztaltassék Allah! Mennyire fölötte áll annak, amit társítanak mellé!" (Korán, Al-Qasas, 28:68), és "Allah azt cselekszik, amit akar." (Korán, Ibrahim, 14:27). "Ő az, aki megformáz benneteket az anyaméhben, ahogy akarja. Nincs más isten rajta kívül. Ő a Büszke és a Bölcs." (Korán, El-'Imran, 3:6).

b- Amit mi magunk megteszünk: "Ha Allah akarta volna, rátok uszította volna őket, és harcoltak volna ellenetek." (Korán, An-Nisza, 4:90). "Ha Allah úgy akarná, nem tennék ezt. Hagyd őket a hazugsággal együtt, amit koholnak" (Korán, Al-An'am, 6:137).

4- Hinnünk kell abban, hogy minden élőlény saját magát, tulajdonságát, és mozgását a magasztos Allah teremtette. Azt mondta Allah a Koránban: "Allah minden dolog teremtője. Mindeneknek Ő az istápolója." (Korán, Az-Zumar, 39:62). "megteremtett minden dolgot és akarata szerint határozott róluk." (Korán, Al-Furqan, 25:2) "amikor Allah teremtett titeket, és azt, amit csináltok?" (Korán, As-Saffat, 37:96).

De a hit az Allah által előrerendelt eseményekben nem azt jelenti, hogy az ember nem tud saját magának az akarata szerint cselekedni, hiszen az Iszlám vallás előírásai, és a valóság két bizonyíték erre.

a. Első: Az Iszlám vallás előírásai: A magasztos Allah úgy szól az akaratról: "Ez a nap az Igazság, és aki akarja, térjen meg az Urához." (Korán, An-Nabaa, 78:39). "Menjetek a szántóföldetekre, ahogyan csak akartok!" (Korán, Al-Bakara, 2:223). "Óvakodjatok hát Allahtól, ahogyan csak tőletek telik, figyeljetek, engedelmeskedjetek és adakozzatok a magatok javára! Akik mentesek lelkük kapzsiságától, ők azok, akik boldogulnak." (Korán, At-Tagabun, 64:16). "Allah nem terhel meg egy lelket súlyosabb teherrel, mint aminek elviselésére képes. A túlvilágon az lesz az őt megillető része, amit szerzett, és az fogja terhelni őt, amit okozott a többieknek." (Korán, Al-Bakara, 2:286).

b. Második: A valóság: Minden ember tudja magáról, hogy van saját akarata abban, hogy a kettő közül melyiket válassza, mit tegyen, és mit hagyjon ki. És a saját akarata szerint tud különbséget tenni. A járás saját akarata szerint történik, de a szívdobogás nem. Az ember akarata függ Allah akaratától. Azt mondta Allah a Koránban: "Nem más ez, mint intés a világmindenségnek. Annak, aki az egyenes úton akar járni. Viszont csak akkor akarhatjátok, ha úgy akarja Allah, a teremtmények Ura." (Korán, At-Takwir, 81:27-29). Mivel a világmindenség a magasztos Allahé, nem létezhet semmi az Ő tudásán, és akaratán kívül.  Vagyis nem létezik semmi a világon, amiről tudomása ne lenne. Akár anyag, akár gondolat, akár fogalom legyen az, a magasztosnak mindenről tudomása van. Ha egyenes úton szeretnék járni, csak, és kizárólag csak a magasztos engedélyével lehetséges.

Ha az ember hisz az Allah által előrerendelt eseményekben, ne mentegetőzzön vele abban az esetben, ha valami bűnt követett, vagy ha valamilyen kötelességet kihagyott. Ha emiatt mentegetőzik, akkor a mentegetőzése visszautasítandó hét dolog miatt:

i- Első: Azt mondta Allah a Koránban: "Akik Allah mellé más isteneket társítanak, azt fogják mondani: 'Ha Allah úgy akarta volna, nem társítottunk volna Allah mellé más isteneket, sem mi, sem atyáink és nem is tiltottunk volna meg semmit.' Így vádolták hazugsággal Allah küldötteit már azok is, akik őelőttük voltak, amíg meg nem ízlelték a mi szigorunkat. Mondd: 'Van valami tudásotok, amit elénk tárhatnátok? Vélekedéseket követtek csupán, és nem tesztek mást, csak hazudtoltok.'" (Korán, Al-An'am, 6:148). Tehát ha lenne mit mentegetőzniük az elrendeléssel kapcsolatban, akkor Allah nem vonta volna őket felelősség alá.

ii- Második: Azt mondta Allah a Koránban: "Prófétákról, akik örömhírhozók és intők gyanánt jöttek el, hogy a Próféták fellépése után az embereknek ne lehessen érvük Allah ellen mondván, hogy semmiről nem tudnak. Allah Büszke és Bölcs." (Korán, An-Nisza, 4:165).

iii- Harmadik: Azt mondta Allah Küldötte –Allah dicsérte, és üdvözölte-: "Nincs köztetek valaki, akinek ne lenne eldöntve a helye a Mennyországban vagy a Pokolban." Erre valaki azt kérdezte: "Tehát hagyatkozzunk az elrendelésre, és ne tevékenykedjünk?" Erre azt mondta a próféta "de tevékenykedjetek", és elolvasta a Koránból: "Aki ad, és óvakodik, és beismeri a jót, annak megkönnyítjük a könnyebbségre. Aki azonban fösvény és önelégült, és megtagadja a jót, annak megkönnyítjük a nehezebbségre." (Korán, Al-Lail, 92:5-10). Tehát Allah Küldötte –Allah dicsérte, és üdvözölte- megparancsolta, hogy tevékenykedjünk, és ne hagyatkozzunk az elrendelésre!

iv- Negyedik: A magasztos Allah szabott megengedett, és tiltott dolgokat az embereknek. És csak olyan dolgokat kér tőlünk, amiket elviselünk. Azt mondta Allah: "Óvakodjatok hát Allahtól, ahogyan csak tőletek telik, figyeljetek, engedelmeskedjetek, és adakozzatok a magatok javára! Akik mentesek lelkük kapzsiságától, ők azok, akik boldogulnak." (Korán, At-Tagabun, 64:16). "Allah nem terhel meg egy lelket súlyosabb teherrel, mint aminek elviselésére képes." (Korán, Al-Bakara, 2:286). Ha az ember több mindenre lenne köteles, akkor lenne valami, amit nem bírna megtenni. Tehát az ember nem köteles olyan dolgot tenni, amit nem bír ki, ezért ha feledésből, vagy kényszerből tesz tilos dolgot, akkor Allah megbocsátja neki azt.

v- Ötödik: Az Allah áltál előrerendelt események, –vagyis elrendelések-, azok titkosan vannak őrizve, és csak akkor tudjuk meg, ha saját  akaratunkkal megtettük azt. Tehát amit tettünk, az saját akaratunkkal történt, és hamarabb nem tudhatunk róla, viszont a magasztos Allah előre megbecsülte azt. Ezért felelősek vagyunk a tetteinkért, és nem lehet az előrerendelt eseményekre, vagyis az elrendelésre hivatkozni.

vi- Hatodik: Azt látjuk, hogy az ember mindaddig követi azt, ami megfelel neki, amíg nem derül ki, hogy tulajdonképpen azt követte, ami nem felel meg neki. És ezt a rossz eredményt rákeni az elrendelésre. Akkor miért hagyta abba azt, amit a magasztos Allah parancsolt neki, és azt követte, ami tulajdonképpen nem felel meg neki? Utána rákeni a rossz eredményt az elrendelésre. Mondok egy példát, ami felvilágosítja ezt: Két ország közül választani kell, hogy melyik országba utazol. Az egyik országban uralkodik a rendetlenség, a gyilkolás, a lopás, az erőszak, a félelem, és az éhezés. A másik országban pedig uralkodik a rend, a biztonság, a szép élet, az embertisztelet, és a vagyonbiztonság. A két ország közül melyik országba utazol? Nyilvánvaló, hogy az utóbbiba utazol, ahol uralkodik a rend és a biztonság. És nincs olyan ésszel rendelkező ember, aki választja azt az országot, ahol ölnek, és erőszakolnak. Viszont van, aki mégis a rossz országot választja, mert nem hiszi azt, hogy az rossz ország, és utána rá keni a kínlódását az elrendelésre! Ugyanúgy miért válassza valaki a pokol útját, és elfordul a Mennyország útjától, és a rosszullétét rákeni az elrendelésre? Mondok egy másik példát: Azt látjuk, hogy a betegnek olyan orvosságot adnak, amit nem kíván, és sok étel-italtól megtiltják, és ő meg is tiltja magát attól. Mindezt azért teszi, mert meg akar gyógyulni. És úgy nem gyógyul meg, ha nem kapja be a gyógyszert, és mindent megenged magának. Pedig van olyan ember, aki megenged magának mindent, amit az orvos megtiltott, és utána rákeni javulatlanságát az elrendelésre. Tehát az ember miért hagyja abba, amit Allah, és a Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- parancsolt, és emiatt bekerül a Pokolba, és rákeni a rossz sorsát az elrendelésre?

vii- Hetedik: Ha valaki bántalmaz téged: elrabolta a pénzedet, és utána azt mondja neked, hogy ne bántsd őt, mert ezt a dolgot a magasztos Allah előrerendelte. Elfogadod-e ezt az indokot? Nyilvánvaló, hogy nem fogadod el. Miért nem fogadod el most az elrendelés indokát, amikor máskor ugyanezzel az indokkal ellenszegülsz a magasztos Allahnak.

5- Az elrendelésben való hit gyümölcsei:

i. Első: Allahra való hagyatkozás munkálkodás közben, mert Allah a tudója mindannak, ami történik.

ii. Másik: Ne legyen büszke magára, ha valami jól sikerült, mert ami történt, az Allahtól előrerendelt volt. És Ő méltó arra, hogy megköszönjük neki. A büszkeség elfelejteti a gazdájával azt, hogy legyen hálás Allahnak!

iii. Harmadik: Ami történik velünk, az a magasztos Allah irányítása alatt van, akié a föld, az egek és, ami közöttük van. Ez adja az emberben a vigaszt, és a belső nyugalmat. Azt mondja Allah a Koránban: "Egyetlen katasztrófa sem esik a földön, vagy bennetek, hogy mielőtt azt megteremtettük volna, az Írásban ne állna, könnyű ez Allahnak." (Korán, Al-Hadid, 57:22). "Egyetlen sorscsapás sem esik a földön, hogy bennetek, hogy –mielőtt azt megteremtettük volna- az Írásban ne állna –könnyű ez Allahnak- hogy ne bánkódjatok azért ami kicsúszott a kezetek közül és ne örvendezzetek annak, ami néktek adatott. Allah nem szeret senkit, aki beképzelt és dicsekvő." (Korán 57:22). Azt mondta Allah Küldötte –Allah dicsérte, és üdvözölte-: "A hívő mindig jól jár, és ez csak a hívőké, hogy ha jó dolog történik vele, megköszöni Allahnak és az ügye jóvá válik az ő számara, és ha rossz dolog történik vele, akkor türelmesen átvészeli, és így is jóvá válik az ügye." Gyűjtötte Muszlim 2999.

Akik eltévedtek az elrendelésben két csoportra oszthatóak:

i- Az egyik a "kényszer" csoportja: Akik azt mondják, hogy az embernek nincs választási lehetősége.

ii- A másik a "szabadon döntők" csoportja: akik azt mondják, hogy az ember önálló, és szabadon eldöntheti, hogy mi legyen, és ehhez a magasztos Allahnak semmi köze nincsen.

A válasz az első "kényszer" csoportjára "vallás", és "valóság" szempontjából:

a- A vallási szempont: A magasztos Allah bebizonyította, hogy az embernek választhat a jó, és a rossz közül, és úgy cselekedhet, ahogy ő gondolja. Azt mondta a magasztos Allah a Koránban: "Van köztetek olyan, aki az evilágot áhítozza, és akad olyan, aki a túlvilágot." (Korán, El-'Imran, 3:152 ájából). "És mondd: 'Ez az igazság, amely az Uradtól jön. Aki akar, az higgyen, és aki akar, az ne higgyen! A kegyetleneknek a túlvilágon tüzet készítettünk elő, amelynek a füstsátra körülveszi őket. És ha segítségért könyörögnek, akkor vizet kapnak segítségül, amely olyan, mint az olvasztott érc, és sütni fogja az arcukat. Szörnyű ital, és szörnyű pihenőhely!'" (Korán, Al-Kahf, 18:29). "Aki jóravalóan cselekszik, az a maga hasznára teszi, és aki rosszat tesz, az a maga kárára cselekszik. A te Urad nem kegyetlen a szolgáival szemben." (Korán, Fussilat, 41:46).

b- A valóság szempontjából: Az ember tudja a különbséget az ő általa kiválasztott tettek –mint evés, ivás, eladás, és vásárlás-, és az ő akaratán kívül történtek között –mint az esés, a gravitáció-.

A válasz a másik "szabadon döntők" csoportjára. Itt is "vallás", és a "valóság" szempontjából:

a- A vallási szempont: Allah a teremtője mindennek, és minden az Ő Akaratával történik, és Ő felvilágosította a Könyvében, hogy az embereknek a tetteik, Allah akaratának a hatályán belül történnek. Azt mondta Allah a Koránban: "Ha Allah úgy akarta volna, nem hadakoztak volna egymással. Ám Allah azt teszi, amit akar." (Korán, Al-Bakara, 2:253). "Ha akartuk volna, minden léleknek megadtuk volna az útmutatását. Ám beteljesedett az általam kimondott szó: 'Bizony, megtöltöm dzsinnekkel, és emberekkel a gyehennát színültig!'" (Korán, As-Sajda, 32:13).

b- A valóságos szempont: Allah a tulajdonosa a világmindenségnek. Az ember egy része a világmindenségnek. Tehát az embernek is a tulajdonosa a magasztos Allah. És mivel az ember nem cselekedhet a Tulajdonos dolgaival, –csak úgy- csak az Ő engedélye, és hozzájárulása után, emiatt kell betartani azt, amit a magasztos Allah megengedett, és el kell távolodni, mindattól, amit megtiltott.


https://eihit.com
Létrehozta: Nidal

Nidal




Kedves olvasó, szólj hozzá!

Az elrendelésben való hit