Üdvözlünk Kedves látogató! Szeretnénk, ha részt vennél a fórumban, és leírnád a saját hozzászólásodat a témák alatt vagy máshol. Ehhez csak annyit kell tenned, hogy bejelentkezel. Ha pedig nincs fiókod, akkor regisztrálj!
United States - Cambridge - Massachusetts Ge:2024.11.22 Hi:1446.05.20
Árvíz és földrengés sújtotta a földnek egy részét. A biztonságot félelemmé, az életet halállá, az épültséget romokká változtatta. A modern ragyogó várost elpusztult várossá tette. Mindez egy pillanat alatt történt. Menekültek ezrei elhagyták otthonukat. Fájdalom, és félelem uralkodott közöttük, mintha az ítélet napja sújtotta volna őket. Itt van egy anya, aki elvesztette a gyermekét, máshol egy gyermek, aki hívja az eltűnt anyját. Szörnyű dolgok történtek, amelyről az emberi szavak nem képesek megmagyarázni az igazi helyzetet, amely körül vette őket.
Mint tudjuk, hogy a víz az életnek az eredete, és minden teremtménynek az eredete ezen a földön. Azt mondta a magasztos Allah: "minden élő dolgot mi hoztunk létre a vízből." (Korán 21:30). Tehát nincs élet ezen a földön víz nélkül.
Amikor jön az eső, akkor az emberek örvendezni szoktak. Azt mondta a magasztos Allah: "Amikor látták, hogy az, egy látóhatáron felbukkanó felhő, ami a völgyeik felé közeledik, azt mondták: 'olyan felhő ez, amely esőt hoz nekünk.' Nem! Ez az, amit olyan sietősen kívántatok: 'Olyan szél ez, amelyben fájdalmas büntetés van.'" (Korán 46:24): Amikor az emberek látták, hogy jön a felhő, azt kérdezték, hogy jó eső fog esni, avagy azért jön, hogy elpusztítson bennünket? Allahnak az volt a válasza, hogy ez olyan szél, amelyben fájdalmas büntetés van. Mindent elpusztít az Ura parancsára. Idézem: "Ura parancsára mindent elpusztít. És reggel csak a lakhelyeiket lehetett látni." (Korán 46:25). Közismert a meteorológusoknál, hogy a föld 70%-a víz (Minden fajtából. Óceánok, tengerek, tavak, folyók, patakok). Közismert az orvosoknál, és a természettudósoknál, hogy az emberi test tartalmaz 70%-os vizet (szintén minden fajtából). Allah szokásos eljárása a világon, hogy a vizet, és az élet a megmaradásnak egyik tényezőjévé tette. Ugyanúgy a víz hiánya okozza a megsemmisülést, és az elpusztulást. A túl sok víz, a szükségletnél több víz szintén megsemmisülést, és pusztulást okoz. A víz Allahnak egyik katonája, amit elküld azokhoz, akik ellenszegülnek az Ő parancsának.
Tehát a víz általi pusztítás, Allahtól való fenyegetés, amiben intés van az embereknek, amikor nem tartják be a parancsait: engedetlenkednek, és ellenszegülnek az Ő parancsának, akkor Allah dühe rájuk száll, és több módszerrel leküldi rájuk a katonáit. Vagy kifosztja őket a víztől, és elhozza a száradást, vagy elküldi hozzájuk az árvizet. Mindkét esetben elpusztul minden, ahol megtörtént az árvíz, vagy a száradás.
A levegő is az életnek egyik tényezője, de néha a megsemmisülésnek az egyik tényezője. Amikor a magasztos Allah a vihart, és a forgószélt irányítja azok ellen, akiket akar sújtani. Ez is mindent elpusztít, ahogy a magasztos Allah szólt a Koránban: "Olyan szél ez, amelyben fájdalmas büntetés van" (Korán 46:24).
Napjainkban sokasodtak az árvizek, a földrengések, a forgószelek, a tornádók, és egyéb természeti katasztrófák. Mindenhol erről beszélnek, mintha ez a téma jellemezné ezt a kort. Sokan beszéltek róla, sokan magyarázták ezt a jelenséget, és sokan az emberek közül megkérdezték, hogy mi okozza ezeket az árvizeket, és a természeti csapásokat? Mi változott ebben az időben? Allah dühe miatt van-e ez, vagy természeti okok miatt? Ha ez Allah csapása lenne azok ellen, akik ellenszegülnek Vele, és akik hazudtolják a küldötteit, és akik nem tartják be az Ő parancsát, akkor Allah dühe miért esik a hívőkre is, és a szegényekre is? Mi köze van a földrengésnek, és az árvíznek a bűnökhöz? Mit kell tennünk, amikor történnek ezek a katasztrófák? Mi a tanulság a természeti csapásokból, amelyek történnek körülöttünk?
E tanulmány célja válaszolni ezekre a kérdésekre, amelyekben sokan kétségben vannak, és amelyekről sok tudós sok tanulmányt folytatott. Vannak közöttük, akik igazat mondtak, és vannak, akik tévedtek. Akik tévedtek azok a természettudósok, és a meteorológusok; az istentagadók, és az anyag hívei.
Napjainkban a világ egy veszélyes, és kritikus helyzetbe került. Azért veszélyes, mert az emberek hatalmas istentagadáshoz értek (Fennhéjázás, felfuvalkodás és istentagadás). Aki kutat ebben a témában, az keresi ennek az okát, és az ebből a helyzetből való kimenetet. Miért jutottunk idáig? Mi a sorsa a tagadó népnek? Erre a népre Allahnak nehezebb-e sújtani, mint az előző népekre, akiket elpusztított, és az a nép mikor fogja elérni azt, amit elértek az előző népek?
Meg fogjuk magyarázni, hogy a magasztos Allah miképpen sújtott az előző népekre, és miképpen részesítette őket abban a fájdalmas büntetésben, amit elküldött hozzájuk. Azt mondja a magasztos Allah a Koránban: "Minden népnek megszabott határideje van. Ha a határidő eljön, nem késleltethetik azt egy órával sem, és nem is siettethetik." (Korán 7:34).
Allah mindig haladékot ad a népeknek, hiszen Ő könyörületes és megkönyörülő, de amikor az emberek túlkapásokra vetemednek, akkor folyamodik a csapáshoz. Ezzel figyelmezteti a népet, hogy térjenek vissza Hozzá. Sajnos van olyan nép, akik nem értik az intést, és mindenre kenik a katasztrófát, amit a magasztos Allah rájuk sújtott, és nem ismerik be, hogy ez a sujtás Allahtól való. Jaj annak a népnek, aki nem ért a csapástól, és nem érti a figyelmeztetést.
Okulni kell Allahnak az intéseiből, és az Allahnak való szokásos eljárásaiból, amelyeket gyakorolt az elmúlt népeken, és a venni kell tanulságot belőle, és óvakodni kell tőle.
A magasztos Allah azért meséli nekünk Koránban az elmúlt népek történeteit, hogy elolvassuk, és óvakodjunk a sújtástól, amiben az előző népek részesedtek, és a hatalmas szenvedéstől, amiben volt részük, és azért, hogy lássuk, hogy mi vár azokra a népekre, akik ugyanolyan bűnöket követtek, mint az elsújtott népeké. Azt mondja a magasztos Allah a Koránban: "És hány nemzedéket pusztítottunk el Noé után! A te Urad eléggé hozzáértő, és átlátja az ő szolgáinak a vétkeit." (Korán 17:17).
Az al-Kurtubi Koránmagyarázata szerint[1]: "A magasztos Allah azért sújtott az előző népekre, mert hazugnak tartották azt, amit hoztak próféták, akiket Allah küldött, és azért, hogy a népek okuljanak az előző népek történetéből."
Az at-Tabari Koránmagyarázata szerint[2]: "Ti emberek! Hány nemzedéket pusztítottunk el tielőttetek Noé után a mostani nemzedékig. Hitetlenkedtek Allah jeleiben, és megtagadták azokat, és meghazudtolták a prófétáit, úgy ahogy ti csináljátok. Allah nem fog kivételt tenni veletek, és nem fog titeket megkímélni attól a büntetéstől, amiben az elődeitek részt vettek."
Azt mondja a magasztos Allah a Koránban: "Romlás ütötte föl a fejét a szárazföldön, és a tengeren azért, amit az emberek keze elkövetett, hogy Allah valamilyen kóstolót adjon nekik abból, amit cselekedtek. Talán megtérnek!" (Korán 30:41). Ez a koránidézet azt jelenti, hogy az okozza Allah csapását, amit az emberek keze elkövetett, és a csapás azért van, hogy az emberek megtérjenek.
Azt mondja a magasztos Allah a Koránban: "Ez azért történik, mivel Allah soha nem változtatja meg a kegyét, amelyet valamely nép iránt tanúsított, ameddig ők meg nem változtatják azt, ami az ő lelkükben van. Allah Halló és Tudó. Úgy járnak majd, mint Fáraó népe, és azok, akik előttük éltek: meghazudtolták Uruk jeleit, és akkor elpusztítottuk őket bűneikért. És vízbe fullasztottuk Fáraó népét. Kegyetlenek voltak mindannyian." (Korán 8:53,54).
Ez azt jelenti, hogy ha Allah kegye rajta van valamelyik népen, akkor mindaddig nem vonja le a kegyét a népről, amíg a nép nem tér el Allah vallásától. Ez azt jelenti, hogy az eltérés Allah törvényétől ok arra, hogy a magasztos Allah sújtson a népre. Példának hozta Fáraó népét, akik hazudtolták Uruk jeleit. Az volt a büntetésük, hogy vízbe fullasztotta őket. Allah elküldi a vizet –egyik katonáját-, ahhoz a néphez, akire csapást akar mérni.
Az as-Sawakani (الشَوَكَاني) magyarázata szerint[3]: "Allah soha nem változtatja meg a kegyét, amelyet valamely nép iránt gyakorolt, ameddig ők meg nem változtatják azt, ami az ő lelkükben van."
Azt mondja a magasztos Allah a Koránban: "Mondd: 'Járjátok be a földet, és figyeljétek meg, hogy milyen végre jutottak azok, akik korábban éltek. A legtöbben társítók voltak.'" (Korán 30:42). Ebből a koránidézetből az a tanulság, hogy a társítás az egyik oka annak, hogy Allah sújtson a népre. Ezzel a koránidézettel a magasztos Allah azt akarja mondani, hogy ne elégedjetek meg azzal az hírrel, amely érkezik hozzátok, hanem nézzetek utána, járjátok be a földet, kérdezzétek meg a többi népet, és nézzétek meg, hogy hova jutottak azok, akik korábban éltek a társítók közül.
Azt mondta ibn Taymiyyah[4]: "Allah azért meséli nekünk ezt a kegyes Koránban, hogy okuljunk a történetekből, amelyekkel Allah sújtott az előző népekre. Hasonlítsuk össze a mi helyzetünket az övéjükkel, és hasonlítsuk össze a mi cselekedeteinket az elsújtott népeknek a cselekedeteivel, és nézzük meg, hogy hova jutottak azok, akik ellenszegültek Allah parancsának, és azok, akik meghazudtolták a Prófétákat."
Azt mondja a magasztos Allah Koránban: "Ne gondold azt, hogy azok, akik örvendeznek annak, amit elvégeztek, és akik azt szeretnék, hogy azért dicsérjék őket, amit nem tettek meg, bizony ne gondold azt, hogy megmenekedhetnek a büntetéstől! Fájdalmas büntetés lesz az osztályrészük." (Korán 3:188).
Azt mondta at-Tabari: "nehogy azt hidd, hogy meg fogják úszni Allah csapását, amit készített nekik, mint például szétszakítja alattuk a földet, átváltoztatja a teremtésüket, félelmet, és a reszketést dob beléjük, és sok gyilkost tesz közéjük. Mind ez nem más, mint isteni csapás."
Az előző kegyes koránidézet megemlítette a katasztrófákat, és a pusztításokat. Ezek olyan büntetések, amelyek elérik a népeket a bűnük, és a vétkük miatt. Tehát Allah igazságos ítélkező, aki nem kegyetlenkedik senkivel. "Ha valami csapás sújt titeket, azért sújt, amit a kezetek elkövetett - noha sok mindent elnéz Ő." (Korán 42:30).