Ti emberek a Koránban tanúság, és okulás található, ami nem található az emberek beszédében. És a történetei, és példázatai nem olyanok, mint a többi történetek, és példázatok. Tehát csak olyan dolgok találhatók benne, amelyek segítenek a lelki és anyagi javulásunkban. És ami haszontalan, a kegyes Korán elhanyagolta és nem említette. Éppen ezért nem lehet megunni a benne lévő ismétlődő történeteket. És hányszor ismétel az ember egy szúrát, vagy egy történetet, amely valamelyik szúrában található, vagy egy példázatot, amelyet Allah feltett az embereknek. De ha ismételi bármelyik más mindennapi történetet, amelyet az emberek szoktak mesélni, vagy valamilyen bölcs embernek a bölcs példázatát, akkor megunná.

El-Kehf szúra több különlegességgel különbözik a többi szúrától, és nem jár több  kegy és fizetség más szúráért mint ezért a szúráért még akkor sem ha néhány szúra jobb nála, mint el-fetihah és az el-Ikhlasz szúra.

El-kehf szúra a pénteki nap szúrája, mert a muszlimok azon a napon olvassák, követve a Próféta szunnáját, és keresve a kegyet, és kérve a fényt, amelyik világít az olvasónak, amely közötte és a Kába között terjed, ahogy szerepel a Prófétai beszédben, amelyet Abi Szaid Al-Khuderi (Allahnak kedvezett) mondott.

El-Kehf szúrát a Próféta kortársai (Allahnak kedveztek) közül az egyik elolvasta és hatalmas kegyben volt része, miközben olvasta. Ahogy a két sejk mesélte Al-Bara' Bin Azibról (Allahnak kedvezett), hogy egyszer egy ember miközben elolvasta az El-Kehf szúrát volt mellette egy ló, amelyik meg volt kötve, leszállt egy felhő, ami miatt a ló elszabadult, és el kezdett szaladni. Amikor eljött a reggel elment a Prófétához (Allah dicsérte, és üdvözítette) és mesélte neki, mi történt, erre azt felelte a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette): "Ez a Békeáradás, amelyik lejött a Koránért"

Az első tíz ája megjegyzése az El-Kehf szúrából, vagy (más verzió szerint) az utolsó tíz ája elolvasása megvéd a világ összes megpróbáltatásai közül a legnagyobb megpróbáltatástól (az Antikrisztus megpróbáltatásától). Vannak Prófétai beszédek, ahol azt mondja a Próféta, hogy az első tíz Ája,  és vannak, ahol azt mondja, hogy az utolsó tíz Ája megvéd az Antikrisztus megpróbáltatásától. Ezért kell olvasni ,vagy megjegyezni az első és az utolsó tiz Áját. És mindez bebizonyított sok prófétai beszéd szerint, és nem szerepel ez, a többi szúrával kapcsolatban.

El-Kehf szúra négy történetet sorolt nekünk, amely tartalmaz okulást és  tanúságot. A barlang lakóiról szóló történet (A szúra innen kapta a nevét), a két kert tulajdona története, Mózes története Khidirral (Allahnak kedveztek), és Zil-Karnein története (Allah legyen vele kegyes). És a négy történet közül mindegyik intett a megpróbáltatások legnagyobbjától, amelybe bele bukik sok ember. Ezek után nem csoda, hogy ennek az szúrának valamennyi része védelmet biztosít az Antikrisztus megpróbáltatása ellen!

Ebben a szúrában olvashatunk a barlang lakóiról. Ők olyan legények voltak, akik hittek az urukban egy társító nép kellős közepén. És megismerték Allah jogát felettük egy tudatlan nép kellős közepén. Ez nagy ok volt arra, hogy nagy megpróbáltatás alá kerüljenek, de ők nem adták fel, és nem követték a népük tévelygését, és nem értettek egyet a hitetlenségükkel, sőt nyilvánosság elé tették az egyistenhitüket, ugyanis nyilvánosság elé tették az ártatlanságukat abban, amit szolgálnak a szüleik, a rokonaik, és a hozzátartozóik. Korán: (18/14,15) "És megerősítettük az ő szívüket. Emlékezz arra, amikor fölálltak és azt mondták: „A mi Urunk az egek és a föld Ura. Nem fohászkodunk rajta kívül más istenhez. Különben szemenszedett hazugságot állítanánk. És a mi népünk rajta kívül más isteneket választott magának. Vajon miért nem hoznak nyilvánvaló bizonyságot a szolgálatuk mellett? És ki vétkesebb, mint az, aki hazugságot kohol Allah ellen?" Aztán tettel követték a parancsot, és ártatlanságot tanúsítottak a hitetlenekkel szemben, és elszigetelték magukat tőluk, és menedéket kerestek egy barlangban, hogy egyedüli Allahot szolgálhassák, akinek nincs társa, és hogy megmeneküljenek a kísértéstől a vallásukban, emiatt jutalmul kapták a földön a nagy kegyet, amely történt velük a barlangjukban, és így megmenekültek ezzel a keggyel a hitetlenektől és a csapásuktól. És Allah kegye rájuk az volt, hogy a Koránban említette őket, amelyet olvasnak a századok forgásában.

Allah megparancsolja ebben a kegyes történetben, hogy a szolgái közül az igazak társaságában együtt legyünk. És velük állhatatosan tartsuk a lelkünket, akkor is ha nem gazdagok, és vagyontalanok. Annak ellenére, hogy vannak tudatlanok, akik követik a kedvüket, akiket nem tiltja meg a vallásuk a kedvük követésétől. Korán: (18/28) "És tartsál állhatatosan azokkal, akik reggel és este egyre csak Urukhoz fohászkodnak, orcája látását áhítozván. És ne fordítsd el a tekintetedet tőlük az evilági élet pompáját kívánva! És ne engedelmeskedj annak, akinek a szívét hanyaggá tettük abban, hogy megemlékezzék rólunk, s aki a maga kedvét követte és így hiábavalóvá vált az ügye (wekene emruhu furuta)."

Ebből az ájából azt a hasznot tudjuk kivenni, hogy a vallásnál való maradás okai közé tartozik az igazakkal való barátkozás, azokkal, akik maradtak a vallásuknál, még akkor is, ha kisebbségek, és gyengébbek, úgy ahogy a barlang lakói tették. Mindegyikük elkerülte a társító szüleit, és társító hozzátartozóit, akik erősebbek, és többen voltak, és barátságot kötött a hívőkkel, akik kevesebben, és gyengébbek voltak. Az igaz emberekkel való barátkozás segítséget nyújt a vallás melletti maradásban, és a jó megszerzésében olyan mértékben, amit csak a magasztos Allah tud. Azt mondta az igaz emberek egyike: "Aki megszereti a jóság népét megszerzi az áldásukat. Egy kutya, aki megszerette az igazakat, azt megemlítette Allah a Koránban"

Azt a hasznot is tudjuk venni ebből a magyarázatból, hogy a kedv és a tudatlan emberek követésében, akik ügyet sem vetnek Allah említésére, nagy ok van a vallási kísértésre, és a vallástól való fokozatos elfordulásra. Ha a barlang lakóinak a  legényei engedelmeskedtek volna a népük közül azoknak, akik ügyet sem vetnek a vallásra, és követték volna a kedvüket, szeretve az élet cicomáját, akkor nem menekültek volna meg, és Allah nem említette volna meg a Koránban.

A mostani muszlimoknak, akik tele vannak kísértésekkel, nagy szükségük van ennek a történetnek a tanúságára, így maradjon a muszlim vallásánál, még akkor is ha kevesen vannak, azok, akik a vallásuknál vannak, és mindent áldozzon ezért, hiszen ennek a szenvedésnek az ára hét égnyi és földnyi szélességű mennyország. És ne ámítsa őt a hamisság, és a követői akármennyire erősek, vagy tudósok, ők és a civilizációjuk vesztesség felé haladnak, ha nem hisznek az egyedüli Allahban, akinek nincs társa.

A pénz megpróbáltatása a nagy megpróbáltatások közé tartozik, amellyel próbára lettek téve az elődeink, és a mostaniak. De több kísértés van ebben a században, amiatt, hogy a mai civilizációban, a nemzetközi tőkés rendszerek uralkodnak az egész világon a piacra és a munkára, hiszen átváltoztatta a követői gondolkodásában az eszközt, amellyel az emberek hasznot húznak, arra a célra, amelyért érvénytelenítenek minden elvet, értéket, és erkölcsöt. Ennek a megpróbáltatásnak a megoldása a két kert tulajdona történetében rejlik, mivel a magasztos Allah nagy kegyben részesítette őket. Allah megmagyarázta nekünk ebben az ájában: (18/32,33) "És mondj nekik példabeszédet két férfiről. Az egyiküknek két kertet adtunk szőlőtőkékkel. Pálmafákkal vettük körül azokat és gabonát tettünk közéjük. Mindkét kert meghozta a gyümölcsét és nem rövidítette meg azt semmiben. És patakot fakasztottunk közöttük." De ez a dolog kísértésbe vitte a gazdáját, és elfelejtette, hogy az óra közeledik, és felemelte az orrát a vagyona miatt. (18/34,35) "És megvolt néki a gyümölcse. És beszélgetés közben azt mondta a szomszédjának: „Vagyonosabb vagyok nálad és több az én házam népe."És ekképpen önmaga ellen kegyetlenkedve lépett be a kertjébe. „Nem hiszem" - mondta -, „hogy az valaha is elpusztulna. És azt sem hiszem, hogy a Végső Óra eljön. Ám ha majdan az Uram elé vitetem vissza, az én visszaérkezésem helyét bizony még jobbnak találom, mint ezt." A gyümölcse kísértésbe vitte a pénzét, és annak az eredményeképpen, hogy felfuvalkodott az emberek felett, a magasztos Allah véget vetett a kertje szépségének, és elpusztult kertté tette. (18/42) "És a gyümölcseit pusztulás vette körül. És reggelre kelve megbánásában és bánatában kifordította a tenyerét amiatt amit ráköltött, mert a kert romokban hevert, és azt mondta: „Bárcsak ne társítottam volna senkit az én Uram mellé!" És nem volt csapata, amely segíthette volna őt Allahon kívül és nem akadt segítség a számára." Miután elolvassuk ezt a csodás történetet, azt látjuk, hogy Allah hatalmas példázatot mondott az evilágról, hogy  mi valójában az élet, bebizonyította nekünk, hogy megsemmisülésre van ítélve, és figyelmeztetett minket, hogy ne ámítson minket a cicomájával. (18/45) "És mondd el nékik az evilági élet példázatát! Hasonlatos az a vízhez, amelyet lebocsátottunk az égből, és egybevegyültek vele a föld növényei. Ám egyszer reggelre kelve mindez száraz kóró lesz, amit szerteszórnak a szelek. Allah mindenek fölött hatalmas. A vagyon és a fiúgyermekek az evilági élet ékességei. Ám amik maradandóak, a jócselekedetek, azoknak nagyobb a jutalma a te Uradnál és jobbak a reményeik." Aztán a magasztos Allah megemlítette a túlvilágot és az elszámolást, és azt a könyvet, melyben minden apróság, és minden nagy dolog bele van írva.

Tehát, akit a pénz kísértésbe vitt, és miatta megszüntette a kötelező dolgok beteljesítését, és át hágta a tilos dolgokat azért, hogy összeszedje és elköltse, és felfuvalkodott vele az emberek felett, az vegyen tanúságot a két kert tulajdonosa történetéből. és mélyedjen el a példázatban, amit Allah mondott az életről. És cselekedjen ezeknek az ájáknak az utasításaival, amelyek közölik velünk az elszámolás nehézségét, és a könyvet, amely tartalmazza a kicsit és a nagyot. Ha így cselekszik, akkor óvakodik a pénztől, és óvakodik a kísértésétől.

Ennek a kornak a megpróbáltatásai közé tartozik az, hogy Allah megadott az emberiségnek több fajta tudományt, amely az istentagadásra, Allah jelei hazudtatására vezette az embert,  és arra, hogy hitetlenkedjen a neveiben és a tulajdonságaiban. Tehát akiket ámított ez az egész, azt koholták, hogy az ember körül forog a világ, és hogy az ember már uralkodik a természeten, és hogy nem létezik semmi más, mint az anyag, és hatalmas istentagadásban megtagadták a rejtett dolgok tudását, és a túlvilágot, sőt azt koholta ennek a kornak néhány istentagadója, hogy az ember már uralkodik a halálon, és fel fogja fedezni a halhatatlanság gyógyszerét.

Tehát nagy kísértéssel megkísértette őket a modern kor tudománya, és emiatt rabszolgái lettek az életnek, és figyelmen kívül hagyták a halált, és így elfelejtették a túlvilágot.

A Iszlám törvény tudásában is nagy megpróbáltatás van sok embernek, tehát van, akit kísértésbe visz a vallási tudomány, sokat tud, de nem veszi hasznát a tudásának, nem gyarapítja a hitét, és nem vezeti oda, ahova a magasztos Allah szeretné, hogy érjen a tettekben és a beszédben. Ez akkor történik meg, amikor a tudósnak tetszik a tudása, emiatt magasabbra emeli magát a többiektől, és kezdi változtatni Allah szavait, hogy kedvezzen az emberek kedveinek, és segít a hamisnak az igazság ellen, és marad a véleményén még akkor is, ha ellenkezik az írással.

Ennek az esetnek vagy a megpróbáltatásnak a megoldását megtaláljuk Mózes történetében Khidirral (Béke rájuk). Tehát Mózes Allah küldötte, aki személyesen beszélt a magasztos Allahhal, miközben ő a szilárdsággal rendelkező Próféták közé tartozik, és Allah jobbnak tartotta sok próféta felett, és megerősítette őt a természet feletti dolgokkal, és ő általa továbbította az embereknek Allah jeleit és győzött a varázslók és a tudásuk ellen, annak ellenére nem fuvalkodott fel azzal a tudással, amit Allah adott neki és, amivel a keze által Allah végrehajtotta a jeleit és a természetfeletti dolgokat, sőt megalázkodott Allah előtt, és elment tudást szerezni El-Khidirnél (béke legyen reá) és az engedelmes tanuló mondását mondta: (18/69) "Ha Allah úgy akarja, állhatatosnak fogsz találni és parancsolj bármit is, nem fogok ellenszegülni." Mózes mondja ezt Al-Khidirnak miközben Mózes jobb, és több tudása van Allahról, és Mózes Próféta, miközben El-Khidir csak igaz ember volt, de olyan tudománnyal rendelkezett, amit nem tudott Mózes, így Mózes tanult tőle. És amikor El-Khidir megtanította Mózesnek (Béke legyen rájuk), amit Allah megtanított neki, nem lett beképzelt a saját tudásában, hanem Allahhoz viszonyította a tudását beismerve Allah kegyét, és megköszönve neki: (18/82) "A te Urad irgalmából. Nem a magam akaratából tettem ezt". 

Akik a vallási tudomány kísértése alá estek, azoknak nagy szükségük van arra, hogy beismerjék Allah kegyét rájuk, viszonyítsák a tudásukat Hozzá, és alárendeljék Allah említése alá, köszönete alá, és a jó szolgálata alá, hiszen Ő az, aki megtanította nekik azt, amit hamarabb nem tudtak.

De a modern civilizáció követői elfordultak ettől, és nem viszonyították a kegyet Allahra azokban a tudományokban, és az ismeretekben, amelyeket adatott nekik, hogy miatta a tulajdonukban és a hatalmuk alá került az erő és az országlás , sőt magukra és a gyakorlatukra, viszonyították a kegyet, és nem alárendelték a tudásukat, és a erejüket a magasztos Allah szolgálatára, a sok igazságtalanság eltávolítására, és az igazság beteljesítésére, sőt alárendelték az Allah elleni háborúra, a romlás terjesztésére, a szolgákkal szemben való kegyetlenségre és kényszerítésre, a vallásuk megváltoztatására, a dogmájuk és az erkölcsük elrontására, és az országuk vagyonának elrablására. Tehát a tudásuk és a civilizációjuk a földön való romlás és rombolás szétterjesztésével, és az emberek felett való felfuvalkodással szaporította őket. Így Allah a szokásos folyamatát végrehajtotta rajtuk, ahogy végrehajtotta az elődeikön, és már kezd látszani vereségük, megalázkodásuk eredménye, és Allah onnan fogta őket, ahonnan nem is számítottak rá. Így a jó létük, amelyet a tudományuk, és a civilizációjuk eredményezett, okozta a lebukásukat, és a gyengeségüket, és azt, hogy nem tudnak ellenállni az ellenségükkel szemben, így a világ szeme láttára vereséget szenvedtek, és eltávozott a tőlük való félelem, ami az emberek szívében rejlett, és megbotránkoztak. És a tudományuk, és az ismereteik, nem segíthettek rajtuk.

Ez Allah megszokott folyamata az ilyen néppel  Korán: (35/42,43) "És megesküdtek Allahnak a legünnepélyesebb esküvéseikkel, hogy ha intő jönne hozzájuk, minden népnél készségesebben járnának az igaz úton. Miután azonban intő jött hozzájuk, az csak az ő nemtetszésüket növelte, pöffeszkedvén a földön és gonosz cseleket szőve. Ám a gonosz cselszövés azokat keríti be, akik kieszelik azt. Vajon mi másra várhatnak ők, mint a hajdanvolt nemzedékekkel szemben alkalmazott példás eljárásra? Allah szokásos eljárásának nem fogod föllelni a megváltoztatását."

Ti emberek! A hatalmasabb megpróbáltatások közé tartozik a szilárd uralkodás, és a hatalmas csapás, amely előtt elgyengül az emberi faj és, amely a csapáshoz, a kegyetlenséghez, és az igazságtalansághoz vezet. És ennek a megpróbáltatásnak a megoldása ennek a szúrának a negyedik részében van, És ez a Zulkarnein története, akinek uralkodása alatt volt a föld kelete és nyugata és, akinek rendelkezésére voltak az országok, és a királyságok, és Allah hatalmas tudással részesítette, ennek ellenére nem hatalmaskodott a hatalmával, és nem fuvalkodott fel az emberek fölé az erejével, hanem szolgálatára rendelte ezt, az igazság igazzá tevéséhez, a hamisság elnyomásához, a kegyetlenség eltávolításához, és a kegyetlenséggel szenvedő segítéséhez. 

Erős hitűnek, igazságosnak, és igaz embernek ismerte az a nép, ami királlyá tette a országukra, elfogadták őt királyuknak, és ő Allah törvénye szerint ítélkezett közöttük. Korán: (18/84,88) "Hatalmat adtunk neki a földön és mindenhová utat nyitottunk előtte. És követte az egyik utat, amíg végül elérkezett egy helyre, ahol a Nap lenyugszik. Azt tapasztalta, hogy az egy iszapos forrásban nyugszik le. Mellette egy népre talált. „Kétszarvú!" - mondtuk-, „vagy büntetned kell, vagy pedig jóságot kell tanúsítanod irántuk!"„Ha valaki kegyetlenkedik" - mondta ő-, „akkor megbüntetjük őt. Aztán az ő Ura elé vitetik majd, s Ő rettenetes büntetéssel fogja sújtani."

Szolgálatára rendelte hatalmát az igazság igazzá tevéséhez, a hamisság elnyomásához, a kegyetlenség eltávolításához, és a kegyetlenséggel szenvedő segítéséhez. És ezekkel a jó tulajdonságokkal cselekedett egy török néppel, aki panaszkodott neki Góg és Magógról, hogy romlást terjesztenek az országukban, és hogy jó lenne építeni egy gátat, ami elszigeteli őket tőlük, cserében kifizetik neki az árát és a költséget. Itt Allah kegye rájuk szállt, és eldöntötte, hogy megmenti őket, és felmenti őket a kegyetlenség alól, és felépíti nekik ezt a gátat, beismerve az erőt, és a vagyont, amivel a magasztos Allah kegyeskedett iránta. Korán: (18/) "- mondták. „Góg és Magóg romlást terjesztenek a földön. Juttathatunk-e néked valami járandóságot annak fejében, hogy egy gátat emelsz közénk?" Ő azt mondta: „A hatalom, amelyet az én Uram adott nekem, jobb annál, amit ti adhattok. Segítsetek hát erősen engem, hogy egy védősáncot emeljek közétek és közéjük." Ez azt jelenti, hogy amit Allah adott nekem a vagyonból, az erőből, és a hatalomból elég nekem, és nem kérek tőletek semmit cserében a gát felépítésére, és miután befejezte a gát építését nem büszkélkedett és nem verte a mellét, és nem közölte mindenkivel, és nem hánytorgatta fel senkinek, azért, hogy nagy reklámot csináljon magának, hogy övé az erő és övé a kegy, vagy írják be neki a rekordok könyvébe, hanem Allahhoz viszonyította ezt a kegyet. Allah, aki kegyeskedett rá, és megadta neki az erőt. Tehát beismerte Allah kegyét, hogy Allah határozott időre, amit csak Ő tud, akkor fogja lerombolni ezt a gátat, amikor akarja: (18/98) "„Irgalom ez az én Uramtól" - mondta ő. „Mikor azonban beteljesedik az én Uram ígérete, porrá fogja változtatni azt. Ez Allah ígérete, igazságként."" 

El-Kehf szúra négy történetet sorolt nekünk, amely tartalmazza az okulást és a tanúságot. A társítás megpróbáltatását megtaláljuk a barlang lakói történetében, a pénz megpróbáltatását megtaláljuk a két kert tulajdona történetében, a tudás és az ismeretek megpróbáltatását megtaláljuk Mózes történetében Khidirral (Allahnak kedveztek), és a hatalom megpróbáltatását megtaláljuk Zil-Karnein történetében. És ha megnézzük a legnagyobb megpróbáltatást, amire a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette) figyelmeztetett, az Antikrisztus megpróbáltatását, azt látjuk, hogy ezt a négy megpróbáltatást magában foglalja az Antikrisztus megpróbáltatása: A társítás megpróbáltatásában az Antikrisztus kísértésbe viszi az embereket a vallásukban, és hívja őket a társításhoz, és kényszeríti őket rá. Allah sok erőt adott neki, amivel megpróbáltatás alá, és kísértésbe viszi az embereket. a pénz megpróbáltatásában az Antikrisztus átmegy egy tönkre tett helyen, és követik a kincsei, megparancsolja az égnek, hogy essen, akkor esik, és megparancsolja a földnek, hogy virágozzon, akkor kivirágzik. A tudás megpróbáltatásában az Antikrisztus mesél az embernek az apjáról, és az anyáról. És ketté vágja a kardjával az embert, aztán átmegy a két része közé, aztán magához hívja, és elmegy hozzá. És ketté fűrészeli az embert a fűrészével a feje tetejétől a lábáig aztán Allah parancsával visszaépíti, ahogy volt.  A hatalom megpróbáltatásában az Antikrisztus romlást, és rombolást okoz a földön, és nincs olyan város vagy falu, ahová nem fog oda menni, kivéve, és ahol nem fog uralkodni, kivéve Mekka, és Medina, és az emberek elmenekülnek a hegyekre, félve a hatalmától, és a csapásától.

Íme annak, akinek El-kehf szúra a hobbija, aki elolvassa, és cselekszik utasításaival, ismeri a történeteit, megjegyzi az első és az utolsó tíz ájáját, mert meg van védve az Antikrisztus megpróbáltatása ellen, tehát nem ámítja a hazugsága, és a csapdája, és nem veszi be a tetteit, és a jeleit, amelyeket Allah a szolgálatára rendelt. És az ő megpróbáltatása csak neveli benne, és hozzá teszi a hitéhez az Allahban való hitét.

Tehát ismerjétek ennek a szúrának az értékét, és cselekedjetek utasításaival, és vegyétek hasznát a történetének, hiszen ti olvassátok minden pénteken, és jegyezzétek meg, de ha nem sikerül, akkor elég megjegyezni azokat az ájákat, amelyek megvédenek az Antikrisztus megpróbáltatásától, hiszen ő egy veszély, ami most hiányzik, akire várunk.

És dicsérjétek és üdvözítsétek a Prófétátokat, ahogy a Magasztos Allah megparancsolta nektek.