Üdvözlünk Kedves látogató! Szeretnénk, ha részt vennél a fórumban, és leírnád a saját hozzászólásodat a témák alatt vagy máshol. Ehhez csak annyit kell tenned, hogy bejelentkezel. Ha pedig nincs fiókod, akkor regisztrálj!
United States - Norwalk - Connecticut
Ge:2024.11.21 Hi:1446.05.19
5:14 6:4811:41 2:12 4:35 6:03
A szülőkkel való bánásmód
Kedves muszlimok óvakodjatok Allahtól és tartsátok be azt, amire a magasztos Allah kötelezett benneteket az emberek jogaival kapcsolatban, különösen a legnagyobb joggal: a két szülő, és a rokonok jogaival. A magasztos Allah a két szülőnek a jogait az Ő jogai után közvetlenül kötelezővé tette. "Szolgáljátok Allahot, és ne állítsatok mellé semmit társként! Legyetek jók a szülőkhöz, és a rokonokhoz!" (Korán 4:36). "Meghagytuk az embernek, hogy jó legyen a szüleivel szemben!" (Korán 29:8). Ez a rendelkezés kötelezi a muszlimokat, hogy jól viselkedjenek a szülőkkel, és jól bánjanak velük.

"Az édesanyja kínkeservesen hordozta őt az elválasztásáig" (Korán 31:14). Ezzel a koránidézettel a magasztos Allah azt akarja mondani, hogy az édesanyád kínnal, keservesen, és fájdalommal hozott téged a világra. Kínlódott azzal, hogy hosszú ideig hordott téged egyszer a hasában, és a terhesség után, amikor ölében voltál, és az ő szobájában sírtál, és addig szoptatott, amíg nem laktál jól. Azt mondja a magasztos Allah a Koránban: "Két év telt el, hogy 'légy hálás nekem és a szüleidnek!' Hozzám jut el végül minden." (Korán 31:14). Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- a két szülővel való jó bánásmódot az Allahért való dzsihádnál is fontosabbnak tartotta. Azt mondta (عبد الله بن مسعود) Abdullah Bin Masz'ud –Allahnak kedvezett-:"Megkérdeztem Allah küldöttétől –Allah dicsérte és üdvözölte: "Melyik tettet szereti Allah a legjobban?", azt felelte: "Azt szereti Allah a legjobban, ha az imádságot időben tartják." Megkérdeztem: "és még mit szeret még?" Erre azt felelte: "a két szülővel való jóságos bánásmódot".

Egy ember jött Allah Küldöttéhez –Allah dicsérte és üdvözölte-, és megkérdezte tőle: "Ó Allah Küldötte, azért jöttem hozzád, hogy hűségesküt fogadjak arra, hogy vállalom a veled való vándorlást, és dzsihádot, és ezért fizetséget várok Allahtól!" Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- azt kérdezte tőle: "él-e még a szüleid közül valaki?". Erre azt felelte: "igen! Sőt, mind a kettő él". Erre Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- mondja: "És vársz fizetséget Allahtól" – "igen" mondtam én. Erre Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- azt felelte: "inkább, menj vissza a szüleidhez, és jól bánj velük!" Közölte Muszlim. Tehát Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- elküldte azt a férfit, aki ott hagyott mindent azért, hogy Allah Küldöttével –Allah dicsérte és üdvözölte- harcoljon. Viszont Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- Azért küldte el, mert annak az embernek a szülei még élnek, és inkább velük foglalkozzon, és mellettük maradjon, minthogy menjen dzsihádozni, hiszen a szülővel való jó bánásmód fizetősebb Allahnál, mint az Allah útján való dzsihád.

Egy másik ember eljött Allah Küldöttéhez –Allah dicsérte és üdvözölte- mondván: "Ó Allah Küldötte, szerettem volna menni veled dsihádozni, de én nem bírom.' Erre Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- megkérdezte tőle: "él-e valaki a szüleid közül?" Azt felelte: "igen Anyám". Erre azt mondta: "a túlvilágon úgy találkozz Allahhal, hogy jól bántál anyáddal. Ha így cselekszel, akkor te egyben zarándokló, 'umrázó, és dzsihádozó vagy!" A magasztos Allah megparancsolta nekünk, hogy jól viselkedjünk a szüleinkkel még akkor is, ha nem muszlimok sőt, akkor is kell jól bánni velük, ha nem szeretik a te vallásodat, és azt kérik tőled, hogy hagyd a vallásodat, és térj vissza az ő vallásukra. Ebben az esetben is jól kell bánni, szépen kell beszélni velük, a legszebb szavakat kell mondani nekik, és helyénvaló viselkedéssel kell társalogni velük. Viszont nem kell hallgatni rájuk, ha ilyesmit kérnek tőled, hiszen nem szabad engedelmeskedni egy teremtménynek, ha ebben engedetlenkedni kell a Teremtőnek, mert azt mondja a magasztos Allah a Koránban: "Ha azonban ők ketten abban fáradoznak, hogy olyasmit társíts mellém, amiről neked nincsen tudásod, akkor ne engedelmeskedj nekik! Helyénvaló viselkedéssel társalogj velük, és kövesd annak az útját, aki megbánással fordul hozzám. Aztán hozzám lesz majd visszatérésetek. És akkor közlöm veletek, hogy mit cselekedtetek" (Korán 31:15). Azt mondta (أسماء بنت ابي بكر) Aszmaa Bint Abi Bakr –Allahnak kedveztek-:"Jött hozzám anyukám. Ő társító volt. (أبو بكر) Abu Bakr volt a férje, és a tudatlanság korában elvált tőle. És hozzám jött Medinába az (الحُدَيبيه) al-Hudejbijje békeszerződés után. Azt mondtam Allah Küldöttének –Allah dicsérte és üdvözölte: "ó Allah Küldötte! Jött hozzám anyukám, és tartani akarja velem a kapcsolatot, tartsam-e vele?", erre azt felelte: "igen tartsd!"

Kedves testvéreim! A két szülővel való jó bánásmód, azt jelenti, hogy arra törekszel, hogy minél jobb kapcsolatot tarts velük. Jól bánj velük a mondásban, a tettben, és az anyagi dolgokban is.

A jó bánásmód a mondásban az, hogy szépen, és gyengéden kell beszélni velük, és jóravaló kifejezéseket kell alkalmazni velük szemben, amelyek tiszteletet, és kegyet foglalnak magukban.

A jó bánásmód a tettben, az hogy fizikailag kell szolgálni őket, amennyire tudod beteljesíteni az ő szükségleteiket, segíteni kell nekik az ügyeikben, meg kell könnyíteni nekik az életüket, és engedelmeskedni kell nekik, olyan dolgokban, amelyek nem ellentmondanak a vallásodnak. Áldást lássanak benned, amely az ő hasznukra válik. Mondják azt, hogy érdemes volt világra hozni téged, és nélkülözhetetlenné válj az ő számukra!

A jó bánásmód az anyagi dolgokban, amikor törekszel, arra, hogy anyagilag mindent megadsz nekik, ami nem haladja a képességedet. Ha szükségük van valamire, akkor minden további nélkül önzetlenül, őszinte lélekkel segítesz, anélkül hogy felhánytorgatnád nekik, és bántanád őket.

A szülőkkel való jó bánásmód a haláluk után is érvényes, hiszen  (بني سُلُمَه) Beni Szuluma közül jött egy férfi Allah Küldöttéhez –Allah dicsérte és üdvözölte-, aki azt kérdezte tőle: "ó Allah küldötte! Amíg éltek a szüleim, addig jól bántam velük. Vajon ezzel beteljesítettem-e a velük való jóságos bánásmódot, vagy a haláluk után is tehetek értük valamit?" Erre azt felelte: "Igen, a haláluk után is tehetsz értük úgy, hogy fohászkodsz értük Allahnál. Kéred Allahot, hogy bocsásson meg nekik, végrehajtod végrendelkezésüket, jó kapcsolatot tartasz a rokonokkal, miután jó kapcsolatot tartottál a szüleiddel. És csak úgy fogadja el Allah a rokonokkal való jó bánásmódot, ha a szüleiddel jól bántál. Ha pedig nem bántál jól a szüleiddel, akkor Allah hiábavalóvá teszi a rokonokkal való jó kapcsolat betartását. És légy jóságos az ő jó barátjukkal!" Gyűjtötte (أبو داود) Abu Daud. Magasztaltassék Allah, aki magasra emelte a szülők értékrét, annyira, hogy az ő jó barátjukkal is jó, és igazkapcsolatot kell tartani.

Ezzel kapcsolatban mesélek egy történetet. (عبد الله بن عمر بن الخطاب) 'Abdullah bin 'Omar bin Al-Khattab –Allahnak kedvezett- Mekka egyik utcáján, egy szamár hátán közlekedett. Találkozott valakivel, akitől megkérdezte: "ugye te vagy XY?", azt felelte: "Igen én vagyok az", erre odaadta neki a szamarát mondván: "ezt a szamarat használd egészséggel", és adott neki egy (عَمامه) 'Amamát, vagyis turbánt mondván: "ezt a turbánt -'Amámát- tekerd a fejedre" – "Allah fizessen" mondta az ismerős. Amikor mesélte ezt a barátainak, azt mondták neki: "Allah bocsásson érte. Oda adtad a szamaradat, amit használtál, és a turbánodat, amelyet fejedre tekertél?" Erre (ابن عمر) Ibn 'Omar azt felelte: "ez az ember apámnak a barátja volt, és hallottam Allah Küldöttét mondani: "nagyon jó cselekedet, ha az ember az apja barátjával, és annak a háza népével, jó kapcsolatot teremt." Közölte Muszlim.

Kedves testvéreim, látjátok, hogy az Iszlám mennyire magasra emelte a szülőkkel való jó viselkedést? Ennek a cselekedetnek nagy értéke van Allahnál, és ennek a túlvilági gyümölcse, hogy a túlvilágon a magasztos Allah sok fizetséggel vár rád. Az evilági pedig, hogy te is fogsz részesülni a gyermekeid által rajtad gyakorolt jóságos bánásmódban. Allah eltávolítja az akadályokat attól, aki jól bánik a szüleivel.

Közölte (ابن عمر) ibn 'Omar –Allahnak kedvezett-: "Valamikor miközben három ember ment az erdőben, ott volt egy barlang, ahova bementek. Miközben ott vannak, hírtelen leesett egy szila, amely bezárta a barlang bejáratát. Próbáltak kiszabadulni onnan, de nem sikerült, mert a barlangnak ott van az egyetlen kimenete, ahol leesett az szikla. Erre kezdtek fohászkodni Allahnak, és könyörögni neki, hogy szabadítsa ki őket ebből a barlangból. Ők arra gondoltak, hogy valamelyik jóságos tett miatt, amit valamikor cselekedtek, Allah segíthet nekik ebben a bajban. Emiatt törték a fejüket, hogy milyen jó cselekedetet cselekedtek az életükben. Az egyiknek eszébe jutott egy jó cselekedet, amelyet valamikor cselekedett, és ezt mutatni akarta Allahnak, hátha ez megmenti őt. Azt mondta: "Magasztaltassék Allah! Ó Allah, valamikor, amikor még éltek, és idősök voltak a szüleim, mindig hamarabb etettem és itattam őket, mint a saját gyermekeimet. Egyszer, amikor kimentem fejni nekik egy kis tejet, és amikor visszajöttem, akkor már elaludtak. Nem akartam őket felkelteni, emiatt addig vártam, amíg fel nem kelnek, közben végig a kezemben tartottam a poharat. Amikor hajnalban felkeltek, akkor kínáltam nekik a tejet. Ó magasztos Allah, ha te úgy látod, hogy ezt a cselekedetet Te érted tettem, akkor távolítsd el innen ezt a sziklát! A férfi abban reménykedett, hogy emiatt a magasztos Allah kegyeskedik rajtuk, és segít nekik kijutni a barlangból. Észrevették, hogy a szikla egy kicsit elmozdult, de ez nem volt elég arra, hogy ki tudjanak menni. Amikor a többiek látták ezt, akkor ők is törték a fejüket, hogy ők is mutassanak Allahnak jó cselekedetet, amelyet valamikor cselekedetek. A másik eszébe jutott egy történet, és kezdte mesélni: "ó Allah, volt nekem unokanővérem. Az emberek közül őt szerettem a legjobban. Egyszer próbálkoztam vele, ő pedig nem engedett magához. Valamikor nem volt annyi pénze, hogy tudjon valamit vásárolni, és megéhezett. Eljött hozzám panaszkodni. Erre adtam neki százhúsz dinárt, cserében, hogy megadja magát. Ő benne volt, viszont, amikor komolyra fordult a dolog, akkor a lány azt mondta nekem: 'óvakodj Allahtól, és csakúgy vedd el a szüzességemet, miután feleségül veszel.' És mégsem engedett magához. Én pedig nem erőszakoskodtam, annak ellenére, hogy nagyon szerettem őt. Eltávoztam onnan, és nála hagytam a pénzt, amit adtam neki. Ó Allah, ha Te úgy látod, hogy ezt a cselekedetet Te érted tettem, akkor szabadíts ki innen!" A szikla megint egy kicsit elmozdult, de ez sem volt elég arra, hogy ki tudjanak menni a barlangból. Erre azt mondta a harmadik: "ó Allah, valamikor három munkást béreltem. Amikor befejezték a munkát, akkor mindenkinek odaadtam a teljes bérét, kivéve egy munkás nem vette át a fizetését, nálam hagyta, és elment. A nálam maradt pénz sokat szaporodott, és rengeteg hasznot hozott nekem. Valamikor az a munkás visszajött hozzám, és kérte a fizetését, amit nálam hagyott, mondván: 'ó Allah szolgája kérem a fizetésemet, amit nálad hagytam'.–Voltak ott tevék, tehenek, nyájak. Azt mondtam neki: 'minden, amit itt látsz, az a te fizetésed.' Nem hitte el. Azt mondta nekem: 'miért gúnyolódsz rajtam?' Azt feleltem: 'nem gúnyolódok. Ami itt van, mind a tiéd. Vidd el!' Erre elvitte az egészet. Nem hagyott belőle semmit. Ó Allah, ha úgy látod, hogy ezt Te érted tettem, akkor szabadíts minket innen! Erre a szikla teljesen kiesett, és kiszabadultunk a barlangból." Gyűjtötte al-Bukhari 369/4, és Muszlim 2743.

Tehát, testvéreim, ez azt jelenti, hogy az igaz cselekedeteink miatt, a magasztos Allah könyörül rajtunk, amikor bajban vagyunk, hiszen azt mondta Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte-: "Őrizd meg Allahot, akkor Allah is megőriz téged. Őrizd meg Allahot, akkor megtalálod Őt. Ismerd meg Allahot a könnyű helyzetekben, akkor Ő megismer a nehéz helyzetekben." Közölte Ahmed bin Hanbal Imám, és al-Tirmizi.

A két szülővel való jóságos bánásmód miatt bővebb megélhetésre, hosszabb életkorra, és halálkori jó végződésre számíthatunk, hiszen közölte 'Ali Bin Abi Talib –Allahnak kedvezett, hogy azt mondta Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte-: "aki azt szeretné, hogy meghosszabbodjon az életkora, bővüljön a megélhetése, és eltávolodjon tőle a halálkori rossz végződés, akkor legyen óvatos Allahtól, és ápolja a kapcsolatot a rokonokkal!". Tudniillik, hogy a két szülővel való jóságos bánásmód a legelső rokoni kapcsolat. Mert ők azok, akik legközelebb állnak hozzád. A rokoni kapcsolat kell, hogy a szülővel kezdődjön. Aki nem bánik jól a szüleivel, annak nem számít, ha jól bánik a rokonaival. Bánj jól a szüleiddel, aztán következnek a rokonok.

Kedves testvéreim! Egy hívőhöz nem illik az, hogy tud a szülőkkel való jó bánásmódnak a nagy kegyről az evilágon és a túlvilágon, és ennek ellenére elhanyagolja szüleit, sőt elszakítja velük a kapcsolatot. A magasztos Allah pedig megtiltotta az elszakadást a szülőktől. Azt mondja Allah a Koránban: "a te Urad úgy rendelkezett, hogy ne szolgáljatok mást, csak Őt, és hogy legyetek jók a két szülőhöz! Ha kettőjük közül az egyik, vagy mindketten elidősödtek nálad, akkor ne mondd nekik azt, hogy uff, és ne becsméreld őket, és jóra való beszédet mondj nekik! És tedd le eléjük a kegyelemből az alázatosság szárnyát, és mondd: 'Ó Uram, könyörülj rajtuk, amiképpen ők fölneveltek engem, amikor kicsi voltam!" (Korán 17:23,24). Tehát, amikor a szülők elidősödnek, akkor testileg elgyengülnek, és talán szellemileg is, és talán el is érték a legrosszabb kórt, amelyik türelmetlenséggel, és unalommal jár. Ebben az esetben Allah megtiltotta az embernek, hogy türelmetlen legyen a szüleivel szemben, még egy kicsit is. És azt parancsolta, hogy jóra való szavakat mondjon nekik, és legyen velük alázatos úgy, hogy ha beszél velük, akkor nagyra becsüli őket, lealacsonyodik előttük pontosan, mint a szolga az ura előtt. Ezt könyörületből, és jóindulatból teszi, cserében, hogy ők nagyra becsülték őt, és végig türelmesek voltak vele szemben, és nagyra nevelték őt. Közben fohászkodik Allahhoz, hogy irgalmazzon, és könyörüljön rajtuk, amiért könyörületesek voltak vele, amikor kicsike volt.

Minden hívő embernek kell, hogy jól bánjon a szüleivel, és ne felejtse el a sok jóságot, amit ővele szemben gyakoroltak, amikor kicsi volt. Kicsi voltál, nem tudtál semmit, miközben anyukád átvirrasztotta az éjszakákat, hogy rád vigyázzon, és tönkre tette az egészségét azért, hogy te jól érezd magad, és apukád gyötörte magát, és végig dolgozott azért, hogy jó életet biztosítson a számodra. Mindkettőnek jár, hogy jól bánj velük. Viszonozni kell azt, hogy ők is fáradoztak érted. Közölte Abu Hurajrah –Allahnak kedvezett-, hogy valaki megkérdezte Allah Küldöttétől –Allah dicsérte és üdvözölte-: "Ó Allah Küldötte, ki az, aki a legjobban megérdemli azt, hogy jóságos társa legyek? Azt felelte: "anyukád", erre megkérdezte: "és még ki?" Azt felelte: "anyukád." Még egyszer megkérdezte: "és még ki?" Azt felelte: "anyukád." Negyedikszer megkérdezte: "és még ki?" Azt felelte: "apukád." Allah adjon mindnyájunknak sok sikert abban, hogy jó bánásmódban részesítsük a drága szüleinket. Kérjük Allahot, hogy őszintén, és jó szándékkal tudjuk őket boldoggá tenni, azért hogy ők elégedettek legyenek velünk! Ez bizonyíték legyen arra, hogy együtt beléphessünk a Paradicsomba! És bocsánatot kérek Allahtól énértem, és tiértetek. Ti is kérjetek bocsánatot Allahtól!

Kedves testvéreim, óvakodjatok a jó rokoni kapcsolat elszakadásától, mert a rokoni kapcsolat elszakadása ok arra, hogy a magasztos Allah megbüntessen, hiszen azt mondja Allah a Koránban: "Ha elfordultok, vajon romlást okoztok-e a földön és elvágjátok-e a vérrokonság kötelékeit? Ők azok, akiket megátkozott Allah: siketté tette őket, és elvakította" (Korán 13:25). "Akik azonban megszegik Allah szövetségét, miután megkötötték azt, és elvágják azt, aminek Allah parancsára egyesülnie kell, és romlást okoznak a földön, azoknak Allah átka és szörnyű lakhely lesz az osztályrészük." (Korán 47:22,23). Tehát testvéreim, a magasztos Allah megállapította, hogy aki megszakítja a rokonsági köteléket, akkor az ő köteléke is meg lesz szakítva. A rokonsági kötelék megszakítása, a magasztos Allah Trónjával kapcsolatos. Az előbb említett megállapodás, arról szól, hogy aki megszakítja a rokonokkal a kapcsolatot, akkor a magasztos Allah megszakítja ővele a kapcsolatot. Közölte (جُبَير بن مُطعم) Dzsubeir Bin Mut’im –Allahnak kedvezett-, hogy azt mondta Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte-: "nem lép be a Mennyországba olyan valaki, aki megszakította a rokonsági köteléket". És a legveszélyesebb szakítás, a szülői kötelék megszakítása, aztán következhet a rokoni kötelék. Azt mondta Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte-: "Közöljem-e veletek a legnagyobb bűn legnagyobbját?" Azt felelték: "igen", erre Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- azt mondta: "az Allahhal való társítás, és a két szülői kötelék megszakítása." Magasztaltassék Allah, hogy milyen nagy bűn az, ha valaki megszakítja a szülői köteléket. Annyira veszélyes, hogy közvetlenül az Allahhal való társítás nagy bűne után következik. A szülői kötelék megszakításával, leállítod a velük való jóságos bánásmódnak a folyamatát, és a hozzájuk való jóságot, és, ami ennél veszélyesebb, hogy ezután következzen bántalmazás, az ellenségeskedés. Közölte (عبدالله بن عمرو) 'Abdullah Bin 'Amru –Allahnak kedveztek-, hogy azt mondta Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte-: "A nagy bűnök közé tartozik, ha valaki szidja a saját szüleit." Erre azt kérdezték: "Ó Allah Küldötte, létezik-e valaki, aki szidja a saját szüleit? Azt felelte: "igen, amikor valaki szidja valakinek az apját, akkor a másik szidja az ő apját. Utána szidja az anyját, és az visszaszidja az ő anyját." Ezzel ő volt az oka, hogy leszidták az apját és az anyját. Közölte (علي بن ابي طالب) 'Ali Bin Abi Talib –Allahnak kedvezett, hogy Allah Küldötte –Allah dicsérte és üdvözölte- közölt vele négy dolgot: "Allah megátkozta azt, aki Allahon kívül másért öl egy állatot. Allah megátkozta azt, aki megátkozta a saját szüleit. Allah megátkozta azt, aki menedéket adott egy bűnösnek. Allah megátkozta azt, aki megváltoztatta a föld alkotásának a jellemzőit." Közölte Muszlim.

Az emberek közül van olyan, aki nem néz a saját szüleire, akik életre hozták őt, és nagyra nevelték. Megalázza őket, gúnyolódik velük, és lebecsméreli őket. Tiszteli a feleségét, és megalázza a saját anyját. Jó kapcsolatot tart a barátjával, és messze tartja magát az saját apjától. Ha a szüleinél van, akkor mintha parázson ülne. Ha ott marad egy percig, mintha egy órát töltött volna el, vagy többet. Nem beszél velük, csak nehezen. És nem tárja ki nekik a szívét. Ezzel a viselkedéssel megfosztotta magát a szülővel való jóságos bánásmódnak a nagy kegyétől, és az Allahnál való hatalmas fizetségtől.

https://eihit.com
Létrehozta: Nidal

emahmed


Asszalam alejkum !

Köszönöm a gyors választ!
Azért kérdeztem,mert az MME megújult oldalán nem így vélekednek.Szerintük nyugodtan lehet gratulálni a nem-muszlimoknak az ünnepeiken,csak ne vegyünk részt azokon,főleg nem ha haram dolgokat csinálnak.Azt gondolom,hogy a dawa ill. a jó kapcsolat érdekében ez a nézet a helyesebb.
szeretném tudni,hogy ti milyen hadith-szokkal ,Quran idézetekkel tudjátok alátámasztani a véleményeteket.
Várom a válaszotokat!
Jazakallahu khayran!

Asszalam alejkum wr wb!

Egyistenhit


Kedves Emahmed!
Ezt a témát arabul ezen a linken találod meg: Link


Nagyon érzékeny kérdést kérdeztél, hiszen az Anya az embernek a szeme fénye. Az apa is nagyon fontos szerepet játszik az ember életében, hiszen a próféta is a lelkünkre kötötte, hogy jól bánjunk a szüleinkkel, még akkor is, ha más valláshoz tartoznak, de nem vagyunk kötelesek kimondani olyan dolgot, amiben nem hiszünk. Semmiképpen sem szabad gratulálni az ünnepük alkalmából.
Ha köszönsz a keresztényeknek az ünnepük alkalmából, azzal egyrészt beismerted a koholt elméletüket, másrészt kinyitottad nekik a lehetőséget, hogy vissza köszönjenek neked, és kívánjanak kellemes ünnepeket a keresztények ünnepére, ami nem a tiéd. Ezt inkább el kell kerülni.
Ahogy nem gratuláltál nekik a mi ünnepünk alkalmából, ugyanúgy nem gratulálsz nekik az ő ünnepük alkalmából.
Te nem sértődtél meg, amikor nem gratuláltak Eid Al-Futur, vagy Al-Adha alkalmából, akkor ők se sértődjenek meg. De azért bátran hívd fel őket köszönni nekik (nem az ünnepüket), hanem a sima mindennapi köszönést, ahogy eddig is felhívtad őket a szoros kapcsolat további erősítése érdekében.
Ha pedig ők gratulálnak neked az ünnepük alkalmából, akkor folytasd tovább a beszédedet, amit eddig mondtál, vagy cserélj témát.
Az én apósom is panaszkodott, hogy karácsonykor nem adhat ajándékot, vagy zsebpénzt az unokáinak, amikor ő úgy szeretne. Azt mondtam neki, hogy nyugodtan adjon máskor, de nem muszáj pont karácsonykor, azóta mindig kapnak ajándékot, és zsebpénzt.
Nem szabad dühösnek lenni, ha közben vita kerekedik. Korán : (14/23, 24) " ne mondd nekik azt, hogy "Pfúj!" és ne becsméreld őket, és jóravaló szavakkal beszélj velük! És terjeszd föléjük könyörületességből az alázatosság szárnyát és mondd: "Uram! Légy hozzájuk irgalmas, amiképpen ők fölneveltek engem, amikor kicsi voltam!"
Köszönjük a kérdést.


 

emahmed


Kedves Testvéreim!

Allah jutalmazzon titeket sokszorosan áldásos munkátokért!Szeretnék sürgős választ kapni,ha lehetséges, a következőkre:
-hol találhatóak a fentiek arabul,
-ti mit gondoltok a nem muszlim ünnepek köszöntéséről a rokonok felé,ill. az azokon való részvételről?

Előre is köszönöm a választ!
Jazakallahu khajran!
asszalam alejkum wa rahmatullah wa barakatuhu!