Allah szolgái legyetek elővigyázatosak a Magasztos Allah szerinti tettekkel, és megálljátok a

helyeteket, abban, amit Allah kötelezővé tett nektek a szolgák jogaival kapcsolatban, különösen a legnagyobb joggal, a két szülő, és a rokonok jogaival. Allah a két szülő jogait kötelezővé tette közvetlenül Allah jogai után, amelyek magában foglalják Allah, és a prófétája jogait. Korán: (4/36) ”Szolgáljátok Allahot, és ne állítsatok mellé semmit társként! Legyetek jók a szülőkhöz, és a rokonokhoz” Korán: (29/8, 14, 15) „Meghagytuk az embernek, hogy jó legyen a szüleivel szemben”. Ez a rendelet ráviszi a gyerekeket, hogy jól bánjanak a szüleikkel.

Korán: (31/14) „az édesanyja kínkeservesen hordozta őt az elválasztásáig” Azt mondja Allah ezzel az Ájával hogy az édesanyád kínnal, keservesen vagy nagyon nehezen szült téged, kínozta magát a terhességgel, és terhességkor, és a terhesség után, amikor ölében voltál, és a szobájában sírtál, és szoptatott téged, amíg nem hagytad abba a szopást. Korán: (31/14) „két év telt el, hogy „légy hálás nekem és a szüleidnek!" Hozzám jut el végül minden.” A Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette) a két szülővel való jóságos bánásmódot az Allahért való Dzsihádnál is fontosabbnak tartotta. Közölte Abdullah Bin Masz’ud (Allahnak kedvezett) azt mondta: „megkérdeztem a Prófétától: „Melyik tettet szereti Allah a legjobban?” azt felelte: „Azt szereti Allah a legjobban, ha az Imádságot időben teszed (az Azán kiáltása után kb. tizenöt percen belül)”. Mondtam: „és még!”, Erre azt felelte: „a két szülővel való jóságos bánásmódot”. Egy ember jött a Prófétához, és azt mondta neki: „Hűségesküt teszek neked, hogy vállalom a veled való vándorlást és Dzsihádot, és ezért fizetséget várok Allahtól” erre azt kérdezte a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „él-e még a két szülőd közül valaki?”. Erre azt feleltem, hogy igen! Sőt mind a kettő él. Erre kérdezve mondta a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „És vársz fizetséget Allahtól?” Azt feleltem, hogy igen! Erre azt mondta neki a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „Menjél vissza a szüleidhez és jótékonykodjál velük!”. Közölte Muszlim. Egy ember jött a Prófétához és azt mondta neki: „Te Próféta! Szeretnék menni veled Dsihádozni, de nem bírom. Azt felelte a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „maradt-e élve valaki a szüleid közül?”. Azt feleltem: „igen Anyám”. Erre azt mondta: „a túlvilágon úgy találkozz Allahhal, hogy jóságosan bántál anyáddal. Ha így teszed, akkor te Zarándokló, ’Umrázó, és Dzsihádozó vagy!”” Allah magasztaltassék meghagyta nekünk, hogy helyénvaló viselkedéssel társalogjunk a két szülőnkkel az evilágon, még, akkor is, ha hitetlenek, sőt, akkor is, ha azt kérik tőled, hogy legyél te is hitetlen. Ebben az esetben akkor is helyénvaló viselkedéssel társalogjál velük, de nem szabad engedelmeskedni nekik a hitetlenségükben. Korán: (31/15) „Ha azonban ők ketten abban fáradoznak, hogy olyasmit társíts mellém, amiről neked nincsen tudásod, akkor ne engedelmeskedj nekik! Helyénvaló viselkedéssel társalogjál velük, és kövesd annak az útját, aki megbánással fordul hozzám. Aztán hozzám lesz majd visszatérésetek. És akkor közlöm veletek, hogy mit cselekedtetek” Aszmaa Bint Abi Bakr (Allahnak kedveztek) azt mondta: „Jött hozzám anyukám, ő társító volt. Abu Bakr volt a férje, és a tudatlanság korában elvált tőle. És eljött hozzám Medinába Hudejbijja békeszerződés után. Azt mondtam a Prófétának: „Te Allah küldötte! Jött hozzám anyukám, és tartani akarja velem a kapcsolatot, tartsam-e vele a kapcsolatot?” erre azt felelte a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „igen tartsad!””

Szeretett testvéreim! A két szülővel való jóságos bánásmód, az hogy törekszel a jóravalóért, és a jóságért a mondásban, a tettben, és az anyagi dolgokban is. A jóság a mondásban az, hogy finoman és gyengéden beszélsz a szülőddel és minden jóságos kiejtést használsz, ami a finomságra és a bőkezűségre mutat. A jóság a tettben, az hogy szolgálod őt a testi erőddel, amennyire tudod, mint a szükségletei beteljesítése, az ügyeiben való segítése, az ügyei megkönnyítése, és a neki való engedelmességben, azokban a dolgokban, amelyek nem ártanak a vallásodnak. A jóság az anyagi dolgokban az, hogy törekszel, arra, hogy megadsz nekik mindent, amit bírsz anyagilag, ha szükségük van valamire, minden további nélkül segítesz őszinte lélekkel, kinyitott szívvel, és anélkül, hogy felhánytorgatnád neki, és bántanád őt.

A szülőkkel való jóságos bánásmód az életükben, és a haláluk után is beteljesíthető. Jött egy férfi Beni Szuluma közül a Prófétához és azt mondta: „Te Allah küldötte! Beteljesítettem-e a két szülőmmel való jóságos bánásmódot? Vagy a haláluk után is tehetek értük?” erre azt felelte a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „Igen a rájuk való ima, azt jelenti, hogy fohászkodsz értük, és kéred Allahot, hogy bocsásson meg nekik, és végrehajtod a haláluk után a kívánságukat, vagy végrendeletüket és a rokonsággal való kapcsolat betartása, csak úgy teljesül be, ha a szüleiddel már beteljesítetted. És érvénytelen a többi rokonsággal való kapcsolat betartása, ha a szülőkkel nem teljesítetted be. És légy jóságos a jó barátjukkal!” (Közölte Abu Daud). Magasztaltassék Allah, hogy milyen nagydolog, a két szülővel való jóságos bánásmód, annyira, hogy a jó barátjukkal is be kell tartani a jóságos bánásmódot. ’Abdullah Bin ’Omar Bin Al-Khattab (Allah elégedett velük) egy szamár hátán közlekedett Mekka egyik utcáján. Találkozott egy emberrel, akitől megkérdezte: „ugye te vagy az? (és nevezte, hogy ki?) ” erre azt felelte: „Igen én vagyok az” erre odaadta neki a szamarát és azt mondta neki: „ezt a szamarat használd egészséggel”, és adott neki egy ’Amamát (arab fej sál) és azt mondta neki: „ezzel a ’Amámával kössed a fejedet” erre azt mondták neki Allah fizessen! Odaadtad neki a szamaradat, amit használtál, és a ’Amámádat, amivel kötötted a fejedet. Erre azt mondta Ibn ’Omar: „ez az ember apámnak a barátja volt, és hallottam, hogy a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette) azt mondta: „a legjobb jóságos bánásmód, ha az apja jó barátjával és annak a háza népével jóságos bánásmódot teljesít be”” (Közölte Muszlim).

Szeretett testvéreim ez felvilágosítás a szülőkkel való jóságos bánásmódról, és, hogy milyen nagy fokozata van Allahnál. Ennek a túlvilági gyümölcse, hogy Allah sok fizetséggel várja. És az evilági gyümölcse, hogy ennek eredményeképpen te is fogsz részesülni a gyermekeid által a jóságos bánásmódból. A két szülővel való jóságos bánásmóddal Allah eltávolítja tőlünk az akadályokat. Közölte Ibn ’Omar (Allah elégedett vele): „Három ember ment az erdőben, és egy barlanghoz értek és bementek. Oda bent leesett egy szikla és bezárta a barlang bemenetét. És más nem volt előttük, mint Allahnak könyörögtek, hogy szabadítsa őket ebből a barlangból. Az egyiknek jutott eszébe, hogy valamikor Jóságos tettet cselekedett, és úgy gondolta, hogy ezt tárja Allah elé, hátha ez megmenti. Azt mesélte Allahnak: „Magasztaltassék Allah! Én valamikor, amikor még éltek és idősök voltak a szüleim, és mindig őket etettem és itattam hamarabb, mint a saját gyermekeimet. Egyszer kimentem fejni nekik, és amikor visszajöttem, akkor már aludtak, nem akartam őket felkelteni, azért a kezemben tartottam a poharat, és vártam, amíg fel nem kelnek, és amikor eljött a hajnal, felkeltek, akkor kínáltam nekik. Te magasztos Allah! Ha te tudod, hogy ezt, a te kedvedért tettem, akkor távolítsd el innen ezt a sziklát, akkor egy kicsit elmozdult a szikla de nem volt elég, hogy ki tudjanak menni. Akkor a másik kettő is mondott magáról valami bölcs történetet, akkor teljesen eltávolodott a szikla és kimentek a barlangból.”” A két szülővel való jóságos bánásmódban bővebb megélhetés, hosszabb életkor, és halálkori jó végződés van. Közölte ’Ali Bin Abi Talib, hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „akit boldoggá tesz az, ha meghosszabbodik az életkora, megbővül a megélhetése, és eltávolodik tőle a halálkori rossz végződés, akkor legyen óvatos Allahtól, és tartsa a rokoni jó kapcsolatot”. És a két szülővel való jóságos bánásmód a legnagyobb rokoni kapcsolat. Mert ők, akik a legközelebb állnak hozzád.

Szeretett testvéreim! Nem illik egy józaneszű hívőnek, hogy tud a szülőkkel való jóságos bánásmódról, és ennek a gyümölcseiről az evilágon és a túlvilágon, és mégis elfordul tőle, és nem tartja be, vagy elhanyagolja szüleit, és elszakítja velük a kapcsolatot. Allah magasztaltassék megtiltotta a két szülőtől való elszakadást abban az időben, amikor nagy szükségük van rád. Korán: (17/23, 24) „a te Urad így rendelkezett, hogy ne szolgáljatok mást, csak Őt, és hogy legyetek jók a két szülőhöz! Ha kettőjük közül az egyik, vagy mindketten elidősödtek nálad, ne mondjál nekik pfujj-ot, és ne becsméreld őket, és jóra való beszédet mondjál nekik! És tedd le eléjük a kegyelemből az alázatosság szárnyát, és mondd: „Uram! Könyörülj rajtuk, amiképpen ők fölneveltek engem, amikor kicsi voltam!" Tehát, amikor a szülők elidősödnek, akkor elgyengülnek testileg, és talán szellemileg is, és talán elérték a legrosszabb kórt, amelyik türelmetlenséggel, és unalommal jár. Ebben az esetben Allah megtiltotta az embernek, hogy türelmetlenkedjen, még a legkisebb türelmetlenséget is a szüleivel szemben, és megparancsolta neki, hogy jóra való szavakat mondjon nekik, és legyen velük alázatos, hogy amikor beszél a szüleivel, lealacsonyodik előttük, mint a szolga az ura előtt. Ezt könyörületességből, és jóindulatból teszi, és fohászkodik Allahnak, hogy legyen velük könyörületes, és irgalmas, amiért könyörületesek voltak vele, amikor kicsi volt.

A hívőnek kell, hogy betartsa a szüleivel való jóságos bánásmódot, és hogy ne felejtse el a sok jóságot, amit érte tettek, amikor kicsi volt. Kicsi voltál, és nem tudtál semmit, nem tudtál magadnak sem ártani sem használni. Miközben anyukád átvirrasztotta az éjszakákat, hogy elaludjál, és tönkre tette magát, hogy kényelmes legyen neked, és apukád fárasztotta a testét, és az agyát, azért, hogy keressen valamit, hogy tégedet tudjon gondozni. Mindegyikük jóságos bánásmódban kell, hogy részesüljön fizetségként, amiért ők is fáradoztak. Közölte Abu Hurajrah (Allahnak kedvezett), hogy egy ember azt mondta a profétának: „Te Próféta! Ki az, aki a legjobban megérdemli a jóságos társaságomat? Azt felelte a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „anyukád”, erre megkérdezte: „és még ki?” azt felelte: „anyukád” megkérdezte még egyszer: „és még ki?” azt felelte: „anyukád”, negyedikszer megkérdezte: „és még ki” azt felelte: „apukád”” Allah adjon nekünk mindannyiunknak sok sikert az anyáinkra, apáinkra való jóságos bánásmódban. Allah adja meg nekünk az őszinteséget, és a jó szándékot. És bocsánatot kérek Allahtól nekem és nektek, tehát ti is kérjetek bocsánatot Allahtól.

Allah szolgái! Óvakodjatok a rokoni jó kapcsolat elszakadásától, mert a kapcsolat elszakadása ok arra, hogy Allah megátkozzon, és megbüntessen. Korán: (47/22-23) „Ha elfordultok, vajon romlást okoztok-e a földön és elvágjátok-e a vérrokonság kötelékeit? Ők azok, akiket megátkozott Allah: siketté tette őket, és elvakította” Korán: (13/25) “Akik azonban megszegik Allah szövetségét, miután megkötötték azt és elvágják azt, aminek Allah parancsára egyesülnie kell és romlást okoznak a földön, azoknak Allah átka és szörnyű lakhely lesz az osztályrészük.” Allah magasztaltassék megállapította, hogy aki megszakítja a rokonsági köteléket, az ő köteléke is meg lesz szakítva. A rokonsági kötelék megszakítása, Allah trónjával kapcsolatos, és ez a megállapodás, arról szól hogy aki megszakítja, Allah megszakítja vele a kapcsolatot. Közölte Dzsubeir Bin Mut’im (Allahnak kedvezett), hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): “Nem lép be a mennyországba olyan valaki, aki megszakította a rokonsági köteléket”. És a legnagyobb, a szülői kötelék megszakítása, aztán következhet a többi rokoni kötelék. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): “Közöljem-e veletek a legnagyobb bűn legnagyobbját?" azt mondták: “igen” erre azt mondta a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): “Allahhal való társítás, és a két szülői kötelék megszakítása””. Magasztaltassék Allah milyen nagy bűn az, ha valaki megszakítja a szülői köteléket. Annyira veszélyes, hogy az Allahhal való társítás nagy bűne után következik. A szülői kötelék megszakításával, megszakította a két szülővel való jóságos bánásmód betartását, és megszakította a hozzájuk való jóságot. Ami ennél nagyobb, hogy a szülővel való jóságos bánásmód, és a hozzájuk való jóság után következzen a bántalmazás és a ellenségeskedés, akár közvetlen úton, vagy közvetetten. Közölte ‘Abdullah Bin ‘Amru (Allahnak kedveztek), hogy azt mondta a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): “A nagy bűnök közé tartozik, az hogy az ember szidja a szüleit", erre azt mondták: “Te Próféta! Van-e olyan, hogy a férfi szidja a szüleit, erre azt felelte: “igen, amikor valaki szidja valakinek az apját, akkor a másik szidja az apját, akkor szidja az anyját, és visszaszidja neki az anyját”” így ő volt az oka, hogy leszidták az apját és az anyját. Közölte ‘Ali Bin Abi Talib (Allahnak kedvezett), hogy Allah küldötte közölt vele négy dolgot: “Allah megátkozta azt, aki Allahon kívül másért levág egy állatot. Allah megátkozta azt, aki megátkozta a szüleit. Allah megátkozta azt, aki menedéket adott egy bűnösnek. Allah megátkozta azt, aki megváltoztatta a föld alkotásának a jellemzőit” (Közölte Muszlim).

Van az emberek közül, aki nem néz a szüleire, akik életre hozták, és megnevelték, csak úgy, hogy megalázza, gúnyolódik, és lebecsméreli őket. Tiszteli a feleségét, és megalázza az anyját, és közeledik a barátjához, és messze tartja magát az apjától. Ha a szüleinél van, mintha parázson ülne. Nehéz neki ott lenni. És ha ott marad egy percig, mintha egy óra telt volna el, vagy több. Nem beszél velük csak lassan, és nehezen. És nem üríti ki magából a titkait, vagy az ügyeit eléjük. És így megtiltotta magát a szülőkkel való jóságos bánásmód élvezetétől, és az Allahnál való nagy fizetségtől.