Allah szolgái! Allah Ő a nyilvánvaló igazság, az Ő ügye az, hogy győzelemre vigye az igazságot. Korán: (22/62) „ez azért van így, mert Allah Ő az igazság, és, akiknek Rajta kívül fohászkodnak, azaz igazságtalanság, és Allah a Magasztos és a Nagy”. Az igazság állandó dolog, ami nem változik meg, nem mozdul meg, és nem semmisül meg. Allah Ő az igazság, az Ő tulajdonságai között van, hogy győzelemre viszi, azt, aki ragaszkodik az igazsághoz, és hisz benne. Aki hív az igazságra, és az igazságért az, biztos győzelemre vár. Korán: (8/10) „a győzelem csak Allahtól való, Allah Büszke, és Bölcs”, és, aki Allahon kívül mástól kéri a győzelmet, nem jut hozzá. Ha Allah győzelemmel támogat téged, akkor senki nem csaphat be, még ha összegyűlne a Föld összes lakója. Korán: (3/160) „Ha Allah biztosít nektek győzelmet, akkor nincs, aki vesztességre vinne, és ha cserbenhagy, akkor ki az, aki Allah után győzelemre vinne titeket, Allahra hagyatkozzanak a hívők”

A hajdan volt népek, és az előző Próféták idejében Allah (Áldassék, és magasztaltassék) győzelemre vitte a Prófétáit, és megsemmisítette az ellenségeit Ő Tőle eredő katasztrófákkal, ahogy megsemmisítette Noé népét az özönvízzel, amikor azt mondta Noé: (Korán 71/26) „Uram! Ne hagyjál a Földön a hitetlenek közül egy hitetlent sem”, és ahogy megsemmisítette ’Ád népét, akik felfuvalkodtak a Földön, és azt mondták: „ki az, aki erősebb nálunk”, erre Allah azt mondta nekik: (41/15) „’Ád pedig jogtalanul pöffeszkedtek a Földön, és azt mondták: „ki az, aki nálunk erősebb” nem látják-e, hogy Allah, aki teremtette őket Erősebb? A mi jeleinkkel hitetlenkedtek”, így Allah elküldött nekik suhogó, hideg, viharos szelet, hogy láthattad volna, amint az emberek földre terülnek ott, mintha kidőlt pálmák csonkjai lennének, és ahogy megsemmisítette Thamudot, Szalih népét villámló, és mennydörgő ítéletidővel, és hangos kiáltással, ugyanúgy ahogy fáraót megsemmisítette. Korán (79/24) „Azt mondta Fáraó: „én vagyok a magasztos uratok”” és így tovább. Korán: (14/42) „nehogy azt higgyétek, hogy Allah tudatlan abban, amit cselekszenek a kegyetlenek”. Allah ad mindent a kegyetlennek, aztán elveszi őt, és már nem engedi el. Így ítélkezett Allah hajdan, de az ítélete a mai népnek a támogatása a győzelemben még nem érvényes, amíg nem hisz igaz hittel. Korán: (40/51) „Mi bizony győzelemre visszük a küldötteinket, és azokat, akik hisznek az evilágon”. Korán: (30/47) „Te Mohamed! Elküldtünk előtted küldötteket a népükhöz nyilvánvaló bizonyítékokkal, aztán megbosszultuk azokat, akik gyilkoltak, és jogunkban állt győzelemre vinni a hívőket”. Korán: (63/8) „Allahé a Büszkeség, a Prófétájáé, és a hívőké”. Korán: (22/38) „Allah megvédelmezi a hívőket. Korán: (4/141) „Allah nem ad majd utat a győzelemre a hitetleneknek a hívők ellen”. Mindezek Allahtól való ígéretek, és Allah ígéretei nem szegülnek meg, (Korán: (13/31) „Allah nem szegi meg, amit ígért”) mert, aki megszegi az ígéretét azért szegi meg, mert vagy nem tudja betartani, vagy hazudik, amikor Allah nem hazudik, és nem tehetetlen. Allah ígéretet adott a hívőknek, de nem a muszlimoknak, tehát vajon mi igazi hívők vagyunk-e?. Beteljesítettük-e a hívők tulajdonságait, úgy ahogy a Koránban szerepel. Azok vagyunk-e, akik szerepelnek a koránban (8/2) Ájában: „Azok a hívők, akik, ha Allah megemlíttetik, akkor a félelemtől elszorul a szívük, és amikor a jeleit hirdetik nekik, akkor az gyarapítja őket a hitükben, és akik az Urukra hagyatkoznak”. Némelyeket a muszlimok közül idegesíti az ima, és a Koránolvasás, és némelyek háborút indítottak a vallás ellen a tettel, és a mondással, tehát, hol vannak azok, akiknek Allah említése megrázza a testét. Mi vagyunk-e azok a hívők, akik meg lennénk említve a Koránban? (23/1-5) „Boldogok a hívők, akik imádságukban meghittséget éreznek, és akik az üres fecsegésre ügyet sem vetnek, és akik megadják a zakátot, és akik szemérmükkel önmegtartóztatók”. Mi vagyunk-e azok a hívők, akik meg lennénk említve a Koránban? Korán: (4/65) „nem! Az Uradra! Mindaddig nem lesznek hívők, ameddig nem tesznek téged döntőbírának abban, ami vita tárgyát alkotja közöttük, nem éreznek feszélyezettséget a lelkükben amiatt, amit döntöttél, és teljes alázattal alá nem vetik magukat annak”. Tehát abszolút alávetettség legyen a lelkükben lévő feszélyezettséggel járó érzés nélkül Allah törvényének. És bizonyosak legyünk abban, hogy ez az igazvallás, amelyik csak a szolgákért, és az ország megjavításáért van. Tehát a Korán, és a Szunna irányítják-e az életünk minden cselekvését? Igazi hívők vagyunk-e? Mi vagyunk-e azok a hívők, akik meg lennénk említve a Koránban? (49/15) „A hívők azok, akik hisznek Allahban és a küldöttében, aztán nem kételkednek és harcba szállnak javaikkal és személyükkel Allah útján. Ők az igazmondók”. Rólunk van-e szó, akik ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezünk-e? Ezek a hívők, akiket a Korán említ, messze állnak-e tőlünk?

Szeretett testvéreim! Vannak-e közöttünk hívők. A válasz kétség nélkül vannak. De a többség ügyet sem vet a vallására, hátrányban van az Ura szolgálatában, és nyakig bele van merülve a bűnbe. Tehát, hogy érjük el a hívők tulajdonságait, akiknek a magasztos Allah megírta a győzelmet. Korán: (30/47) „kötelességünk volt biztosítani győzelmet a hívőknek” Allah győzelemre vitt-e minket abban, hogy alávessük magunkat az akarata alá, és abban, hogy mellőzzük, amit megtiltott, hogy beteljesedjen a győzelem. Korán: (47/7) ”ha győzelemre viszitek Allahot, akkor Allah győzelmet biztosít nektek”. Tehát Allah győzelemre vitt-e minket, miközben látjuk, hogy a sztrájkokban a muszlimok ezrei megégetik a Zászlókat, és látjuk, hogy a nők, kendő nélkül sminkelve vannak, tehát ezekkel a tulajdonságokkal teljesül be a vallás győzelme? Nem! Allahra! Nem biztosít nekünk győzelmet, amíg ilyenek vagyunk.

Allah szolgái! Az Iszlámnak három rangja van: muszlim, hívő, és jóságos. Attól, hogy valaki muszlim, nem biztos, hogy hívő is. A muszlim elhanyagolhatja a kötelező dolgokat, és megszegheti a tiltottakat. A hívő muszlim az, aki betartja a kötelező dolgokat, és eltávolodik a tiltott dolgoktól. A jóságos az, aki betartja a kötelező, és az ajánlott dolgokat, és eltávolodik a tiltott, és a nem ajánlott dolgoktól. Tehát, melyikhez tartozunk mi? Korán: (35/32) „van közülük, aki kegyetlenkedett magával, van, aki gazdaságos a hitében, és van, aki versenyzik a jó tettek tevésében”. A Koránban máshol pedig Allah három részre osztotta a szolgáit: a közeliek, a jobboldaliak, és a baloldaliak.

Allah szolgái! Ami történik napjainkban az iszlám néppel, mind a bűnös tetteik miatt van. Korán: (42/30) „ha valami katasztrófával sújt titeket, azért sújt, amit a kezetek elkövetett - noha sok mindent megbocsát Ő”. A muszlimok vesztettek valamelyik csatában egy bűn miatt, amit véletlenül elkövettek. Allah azt mondta nekik: (3/165) „Miután olyan csapás sújtott benneteket, amelynek a kétszeresével sújtot­tátok korábban az ellenséget, azt mondtátok, honnan van ez. Mondd! Ez saját magatoktól van” ezek Allah ügyei, amelyek nem másíthatók meg, és nem változtathatók meg. Korán: (4/123) „aki követ rosszat, megbűnhődik érte”. Korán: (6/42) „elküldtünk az előtted lévő népekre a küldötteinket, és szükséggelés betegséggel szorongattuk őket, hogy talán megalázkodnának”

”. Esküszöm Allahra! Nem szerez győzelmet ennek a népnek, csak Allah, úgy, hogy visszatérjünk Hozzá, és megalázkodva könyörgünk Neki. Urunk távolítsd el tőlünk a kínzást, hiszen hívők vagyunk. Nem visz minket győzelemre a nemzetközi biztonsági ülés, hanem Allah az, aki győzelemre visz minket. Korán: (3/126) „a győzelem, csak Allahtól való. Ő a Büszke, és a Bölcs”. Tehát megalázkodva könyörögjünk neki, és forduljunk hozzá megbánással. Korán: (27/46) „jó lenne, ha kértek bocsánatot Allahtól, talán részt vesztek a könyörületben”. Itt a bocsánatkérés a teljes, és az igazmondó megbánást jelenti, amelyik eltávolít minket minden bűntől, és az Allahhoz való jó visszatérés, amelyik közelít minket Allah parancsai beteljesítéséhez. Korán: (33/17) „mondd! Ki az, aki Allahhal szemben állna, ha Allah rosszat akar nektek, vagy könyörületet” tehát távolodjatok el a vágyaktól, a tiltott dolgoktól, és a gyanús dolgoktól. Ne csapjuk be Allahot, mert Allah tudja a titkot, és, ami titkosabb. Korán: (2/9) „csak saját magukat csapják be, anélkül, hogy éreznének”. miután már beteljesítettük az igazmondó hitet, aztán Allah ad utat a győzelemre a hitetlenek ellen, miután az út a hitetleneknek volt adva ellenünk a sok bűnünk miatt, és amiatt, hogy sokat eltávolodtunk Allahtól. Korán: (4/141) „Allah nem ad majd utat a győzelemre a hitetleneknek a hívők ellen”. Azt mondja Allah Badr csatáról: (8/12) „Az Urad megsugallja az angyaloknak: „veletek Vagyok, tehát erősítsétek meg a hívőket””. Tehát kell, hogy legyenek hívők, hogy Allah elküldhesse az angyalait, hogy álljanak a hívők mellé, és, hogy harcoljanak a hívőkkel együtt, hogy erősítsék meg őket. Tehát a győzelem csak a hívőkkel teljesül meg, és az igazság egyedül nem győz. Az igazság az illetőkkel győz. Ezek Allahtól való szabályok ezzel, és az előző népekkel is. Korán: (8/62) „Ő (Allah) az, aki támogatott téged a győzelmével”. Allah szövetségese a hívőknek, akik egy istenben hisznek, akik féltik egymást, és, akik összetartoznak, akik össze vannak egyesülve, mint az építmény, az egyik része húzza a másikat. Ezek azok az igazi hívők, akik legyőzik az ellenséget.

Ez a hívőközösség ügye. Azt mondta Allah Mohamed kortársairól: (8/4) „ezek az igaz hívők, az Uruknál rangfokozataik vannak, megbocsátás, és sok kegy jár nekik”. De, akik különböznek, elfordulnak, és megbosszulják egymást. Ezek messze állnak a győzelemtől, tehát ez még olyan nép, aki nem teljesítette meg a megfelelő hitet, sőt ellenszegülnek egymás ellen, sőt háborúznak egymás ellen, tehát hogy győz egy olyan nép, aki ilyen tulajdonságokkal rendelkezik, abban az időben, amikor az ellenség összeegyesül, és különböznek a véleménnyel, ennek ellenére ők jobban állnak, mint mi. Ők egymás fajtájukhoz valók. Korán: (45/19) „a kegyetlenek egymás szövetségesei”. Mi pedig nem vagyunk egymás szövetségesei, egymás segítőtársai, így sok romlással jár, mert szét vagyunk osztva, miközben az ellenségünk össze van egyesülve.

Allah szolgái! Allah szabályai nem udvariaskodnak senkivel. Badr csatán győztek a muszlimok a Prófétával, miközben kevesebben voltak, és kevesebb fegyverrel rendelkeztek, és kevesebb felkészültséggel, és nem voltak készen, hogy egy csatán vegyenek részt. Korán: (8/42) „Ha kölcsönösen megállapodtatok volna is a találkozásban, akkor is egyenetlenség lett volna köztetek annak betartásában. Ám sor került az összecsapásra, hogy Allah dűlőre vigyen egy olyan dolgot, amelynek meg kellett lennie”. Allah elrendelése volt az, hogy vigye győzelemre az igazságot, és érvénytelenítse az igazságtalanságot a hitetlenek akarata ellenére. Korán: (8/17) „És nem ti öltétek meg őket, hanem Allah ölte meg őket. És nem te dobtál, amikor dobtál, hanem Allah dobott”. Ohod csatán a muszlimok elveszítettek hetven embert a Próféta kortársai közül, akik meghaltak Allah útján. a muszlimok kérdezősködtek, hogyhogy nyertünk Badr csatán, és vesztettünk Ohodon. Allah válaszolt: (3/165) „Miután olyan csapás sújtott benneteket, amelynek a kétszeresével sújtottátok korábban az ellenséget, azt mondtátok, honnan van ez. Mondd! Ez saját magatoktól van”. Nem tartottátok be a Próféta parancsait, amikor azt mondta a céllövőknek: „maradjatok ott a hegyen, és ne mozduljatok, akkor sem ha már a madarak eszik a holtestünket, de amikor győztek a muszlimok elhagyták a helyüket, mert azt hitték, hogy vége van a csatának, és győztek a muszlimok, a hitetlenek felhasználták a lehetőséget, hogy nincsenek céllövők, és nekiestek a muszlimoknak, és győztek miután a győzelem a muszlimoké volt”. Így jár, aki hanyagságból, vagy szándékosan megszegi a Próféta (Allah dicsérte, és üdvözítette) parancsát.

Allah szolgái! Akkor győzünk, amikor Allahhal vagyunk, akkor Allah velünk van. Korán: (8/19) „Allah a hívőkkel van”. Ha mi Allahhal vagyunk, és Allah szabályaival egyetértünk, akkor Allah a szabályaival velünk van, mert a győzelem nincs messze. A győzelem a feltételein, és a szabályain múlik. Ha beteljesítenénk ezeket a feltételeket, és szabályokat, akkor Allah sok győzelemmel várna minket. Megkérdezték a Prófétától a Kortársai: „mikor jön Allah győzelme?” azt felelte: „Allah győzelme közel van” de ez nem teljesül be, csak, akkor, ha győzelemre visszük Allahot, úgy, hogy alávetjük magunkat a parancsai alá, és elkerüljük a tilalmait, és eltávolodunk a gyanús dolgoktól, és a vágyaktól. A győzelem nem teljesül be a sok harcossal, sem a felkészültséggel, hanem a hittel, és az erkölccsel. A győzelem az egyességgel, a kegyelemmel, és a hívők gyámolításával teljesül. Erre van szüksége a népünknek.

Allah nem nélkülöz minket, de mi nélkülöztük Allahot. Ha kezet fogtunk volna Allahhal, akkor Allah nem nélkülözne minket, de mi nélkülöztük Allahot. Ha kezet fogtunk volna Allahhal, és ha bíztunk volna Allahban, ha Allah útján mentünk volna a Próféta mögött, és Allah könyve mögött, ha felvonultunk volna, mint a Próféta Kortársai felvonulása, akkor nem vesztettünk volna egy csatát sem valaha, de talán hasznát vesszük ezeknek az eseményeknek.

A hívő az, aki tanúságot vesz a mindennapi eseményekből. A nyomorult az, aki nem vesz tanúságot semmiből. Amennyire beteljesítünk a hit feltételei közül valamennyit a hívők tulajdonságaiból, ugyanannyira beteljesedik a győzelem egy része. Korán: (47/7) ”ha győzelemre viszitek Allahot, akkor Allah győzelmet biztosít nektek”. Tehát tegyétek büszkévé Allah vallását, erősödjetek meg, és legyetek Allahhal, akkor Allah veletek lesz. Korán: (3/160) „Ha Allah biztosít nektek győzelmet, akkor nincs, aki vesztességre vinne, és ha cserbenhagy, akkor ki az, aki Allah után győzelemre vinne titeket, Allahra hagyatkozzanak a hívők”