Azt mondja a magasztos Allah: (59/18) „Ti hívők! Óvakodjatok Allahtól! És minden lélek figyelje azt, hogy mit küldött előre holnapra! És Óvakodjatok Allahtól! Allahnak tudomása van arról, hogy mit tesztek.” Ennek az Ájának nagy jelentősége van. A lényege, hogy minden ember figyelje a saját lelkét, vagy saját magát, és ez az Ája nagy bizonyíték arra, hogy Allah megparancsolta nekünk ezt. És minden muszlimnak figyelnie kell, hogy mit tett a holnapért. És ha nem tett semmit, akkor még mindig megvan rá a lehetőség, hogy tegyen. Korán: (3/200) „Ti hívők! Legyetek türelmesek, és buzgólkodjatok a türelemben és a kitartásban!” Tartsatok ki a lelketek elszámolásában, és figyeljétek meg. Hiszen Allah figyel titeket. És el fogunk számolni a kicsiért, a kisebbért, és a nagyobbért. A hívők tudják ezt, azért Figyelik a tetteiket most, amikor még változtathatnak rajta, mielőtt a túlvilágon Allah előtt elszámolnának érte, de, akkor késő lenne. Azt mondta a próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „akivel a túlvilágon Allah vitatkozik, ez arra mutat, hogy kínlódni fog” Tehát emberek figyeljétek magatokat most, és ne tegyetek olyan dolgot, amiért Allah elszámol veletek. És, ha van olyan dolog, akkor bánjátok meg most, és cselekedjetek helyette jó cselekedeteket. És jóra változtassátok magatokat. A jó tett eltörli a rosszat.

Allah szolgái viselkedjünk úgy a lelkünkkel, ahogy viselkedik a kereskedő a kereskedő társával, Ezek pontos elszámolást végeznek egymással: „honnan van ez! És miért tetted úgy! Ha amúgy tetted volna, akkor jobb lett volna! Nyertünk-e vagy vesztettünk? Ha vesztettünk, akkor azt mondja neki, ha másképpen tetted volna, akkor nem vesztettünk volna így! Miért hanyagoltad el ennek az árúnak az eladását? Ezt az árut drágábban lehetett volna eladni! Így az év végén sok lesz a veszteség! És mindez kiderülne a leltározáskor!”

Tehát, hogy a mi kereskedelmünk ne vesszen kárba az életünk végén, akkor ugyanígy kellene nekünk is elszámolnunk saját magunkkal. De ha itt elveszítjük, akkor ez nagy veszteség lenne. És a túlvilágon már nem változtathatnák meg, hanem, ha rosszul sikerült, akkor Allah elszámolja nekünk és (ne engedje Allah) a pokol lenne az osztályrészünk. Tehát most kezdd összeszedni magadat az engedelmességekkel. És telítsd tele a széfedet a kincsekkel, és ne hagyjad üresen porosodni. És ne légy lusta, és ne kényelmesedj el, amikor Allahnak való engedelmességről van szó, amikor rád jellemző az erő, a szorgalom és a siker, amikor üzleti dolgokról van szó.

Inkább lekésel az imáról, hogy néhány forinttal többet nyerjél az ima árán. Azt mondja nem! Az imát bármikor le lehet tenni, de a kuncsaft nem vár! Tudod-e, hogy aki hozta neked a kuncsaftot, Ő az, aki megírta neked az imát. Azt mondta Allah Magasztaltassék „a ti Uratok kihirdette: „Bizony, ha hálásak vagytok, még több kegyet fogok tanúsítani irántatok””

Ezt is furcsállom, hogy valamelyiknek, ha a munkáért, vagy valamilyen üzletért kellene neki korán kelni, akkor előkészíti magát és felkel hamarabb, hogy ne késsen el. De ha azért kell felkelni hajnalban, hogy imádkozzon hajnali imát, és, hogy sok fizetséget kapjon érte, akkor úgy alszik el, hogy nem fordít nagy figyelmet a felkelésre.

Ti emberek Allah tudja, mi van a lelketekben, tehát legyetek elővigyázatosak, hogy, úgy ahogy elszámolunk a lelkünkkel, ugyanúgy számoljunk el a tetteinkkel! És minden lélek figyelje azt, hogy mit küldött előre a jó tettek közül a túlvilágra!

És nézze minden ember mit keresett magának a jó tettek közül, a túlvilágra. Azon a napon, kitárjuk Allah elé, amit ezen a világon összegyűjtöttünk magunknak. Mindenért felelősek vagyunk, (a hallásunkért, a látásunkért, és így tovább), és aki tudja, hogy mindenért számolni fog a túlvilágon Allahnál, az elszámol a lelkével az evilágon. Azt mondta 'Omar, (Allah meg van vele elégedve): ”számoljatok el saját magatokkal, mielőtt el lesz veletek számolva, és mérlegeljétek a helyzetet magatokkal, mielőtt rátok lesz mérve. Könnyebb nektek, ha most elszámoltok magatokkal és mérlegelitek most a tetteket, készülve a nagy napra.”

Aznap ki lesztek téve Allah elé, és nem fogtok tudni semmit elrejteni. Korán: (69/18). „és semmi sem marad rejtve tőletek azon a napon.”

A lélekkel való elszámolás két részre oszlik.

1.       (A tett előtti elszámolás): Számoljon el az ember saját magával, mielőtt megtenné azt a dolgot, amit cselekedni akar. Kérdezzen magától: „Ha megteszi, hasznosabb neki? Vagy, ha elhagyja?” Azt mondta Al-Hasan (Allah könyörült rajta): „Allah kegyeskedik az olyan emberrel, aki megmérlegelte a tettét, és ha Allahért van, megtette, és ha Allahon kívül másért van, meghátrált a tettel szemben és megállt.”

2.     (A tett utáni elszámolás): Három részre oszlik

·        Az elszámolás, az Allahnak való engedelmességével szemben való mulasztás.

·        Számoljon el magával, minden olyan tettért, amelynek az elhagyása jobb, mint a megtevése.

·        Számoljon el magával a megengedett dolgokról, vagy a mindennapi dolgokról (hogy amikor megtette Allah orcáját akarta-e, vagy nem?). Térjen vissza a szándékára, mert a szándék az alapja a tetteknek.

Tehát az Allahnak való engedelmességek alapján számolunk el a lelkünkkel: (Őszinték voltunk-e? Követtük-e a Próféta útját ezzel a tettel, vagy nem?). A munkálkodásnak az alapja, hogy követjük a Szunnát (Az út, amelyen jártak a próféták). Távol kell tartanunk magunkat az Allahhal való ellenkezésektől, mert ezek viszik az embert a pokolba. El kell számolnunk azokkal a dolgokkal is, amelyeket nem tettünk meg: (Miért nem tettük meg? Hogy tehettem ilyet, hogy ezt elhalasztottam?).

Ha magaddal akarsz elszámolni, akkor vedd figyelembe és mérlegeld azt, hogy Allah mit tett te érted, és te mit tettél Allahért. Allah sok kegyet adott neked, és adott neked hallást, látást, szívet és személyiséget, adott neked táplálékot. Alárendelt neked mindent, ami az egekben és a földön van, és nyilvánvaló és rejtett kegyet adott neked és ha ki akarod számolni Allah kegyeit, akkor azok megszámlálhatatlanná válnak a számodra. Ez, amit Allah adott neked, és vedd figyelembe, amit Allahért tettél, és mit csináltál azzal szemben, amit Ő adott neked. Hasonlítsd össze a rossz tetteket a jó tettekkel, és következtess, hogy hol volt mulasztás. Ha a mulasztás azért történt, mert jótettet cselekedtél helyette, akkor baj van, de ha a mulasztás azért történt, mert rosszat cselekedtél helyette, akkor katasztrófa van. És, hogy ezt a mérlegelést elérjük, szükségünk van, arra hogy megálljunk kis időre a lelkünkkel. Úgy kell, hogy rosszat gondolj a lelkedről, mert, ha rosszat gondolsz és gyanúsítod a lelkedet a mulasztásban, ez buzdítja a lelkedet, hogy komolyan vegye a dolgot, és több engedelmességet tegyen Allahhal szemben, és, hogy eltávolodjon az ellenkezésektől, Allah akaratával szemben, és, hogy eltávolodjon az elvetendő dolgoktól. Ha jót gondolsz a lelkedről, azzal a lelked megvigasztalódik, és elhagyja a munkálkodást, és ellustul, és gyenge lesz a lelkiismerete. Az embernek tudnia kell megkülönböztetni az Allahtól való kegyet, a fokozatos kihívásoktól. Minden tudomány, amit azért sajátított el, hogy Allahnak kedvezzen vele, ha istenfélelemből követi, akkor ez, Allahtól való kegy. De, ha nem istenfélelemből követi, akkor ez bizonyíték ellene. Minden pénz, amit Allahért költesz, az Allahtól való kegy. De ha nem Allahért költöd, akkor fokozatos kihívás és bizonyíték ellened. Minden szabadidő, amit az ember Allah szolgálatával és engedelmével töltött, az Allahtól való kegy és az idő maga is Allahtól való hatalmas kegy, ha felhasználod Allah engedelmében! De, ha nem, akkor fokozatos kihívás és bizonyíték ellened. Azt mondta a próféta (Allah dicsérte és üdvözítette): „Két kegy van, amivel nagyon jól járnak az emberek: az egészség és a ráérés”

Nagydolog lenne az emberektől, ha megfigyelnék saját maguk hibáit, és megjavítanák, és tanácsot adnának a többieknek, és megalázkodnának Allahnak, és ha ez így lenne, akkor ez Allahtól való kegy lenne, de ha beképzeltek lennének és bemakacsolnák magukat és a saját orruk után mennének, akkor ez fokozatos kihívás lenne. Így számol el az ember a lelkével. És a lélekkel való elszámolás egyik pillére, hogy az ember tudjon különbséget tenni, hogy mit kell tenni, és mit kell abbahagyni. És tudnia kell különbséget tenni a megengedett és a tiltott dolgok között. És, hogy ez beteljesedjen, szükség van a tudományra. Itt van a baj, ha az ember nem rendelkezik tudománnyal, mert lehet, hogy te teszel egy tilos dolgot és azt hiszed, hogy az megengedett, mert tudatlan vagy Allah ítélkezésében. Fordítva lehet, hogy te abbahagysz egy megengedett dolgot, mert azt hiszed, hogy nem szabad, mert tudatlan vagy Allah ítélkezésében. Az ember felelős azért a tudatlanságáért Allah előtt, és megfogja kérdezni Allah a feltámadási napon, hogy miért nem tanult. Testvéreim tanuljátok a vallásotok szabályait, mert az életnek valamikor vége lesz, akármennyire hosszabbodnak a korok. Testvérem! Tégy összehasonlítást a te szolgálatod és a hajdanvolt muszlim nép szolgálatai között, hogy hogy számoltak el a lelkükkel. És a Próféta (Allah dicsérte és üdvözítette) legyen példa előtted, mivel az ő élete tele volt Allah szerinti engedelmességekkel és hitterjesztéssel és Allahhoz való közeledéssel, és jó erkölccsel, jó viselkedéssel, imával, böjttel, éjszakai felkeléssel, Koránolvasással, tanulással és tanítással. És mindennek ellenére azt mondja Allah magasztaltassék a bőkezű prófétájának a kora végén (Korán: 110-es szúra) „Ha eljön Allah győzelme és a felszabadulás, és látod, hogy az emberek seregestől csatlakoznak Allah vallásához, akkor magasztald Allah nevét és kérj tőle bocsánatot! Ő kész a kiengesztelődésre.” Miután már beteljesítette Allah parancsát és az egész Iszlámvallást, és az Allahtól való levelet átadta, aztán azt mondja Allah a Prófétának, hogy kérjen bocsánatot, miután beteljesítette a vallást. De akkor, hogy áll a dolog, ha az ember, akkor kér bocsánatot, ha valami bűnt követett el. És mi van akkor, ha, aki követi a bűnt nem is kér bocsánatot Allahtól. Itt szükségünk van a megbánásra, hogy az ember elszámoljon magával. Olyan elszámolást végezzen, hogyha az ember megbánja a bűnét, akkor tudjon vigyázni erre a megbánásra, és számoljon a lelkével, hogy ne térjen vissza a rossz cselekedetekre. A hajdan lévő muszlim nép nagy lépést tett ezen a téren. A hívő ember uralkodik a lelkén, elszámol vele Allah orcájáért, és mi más csökkentené le az elszámolást a túlvilágon, mint olyan nép, akik elszámoltak a lelkükkel az evilágon. És olyan népre nehezedett az elszámolás, akik nem figyelték magukat és nem számoltak lelkükkel és hagyták, hogy azt csinálhat, amit akar. Azt mondta Katadah Allah mondásáról: (Korán: 18/28) „És ne engedelmeskedj annak, akinek a szívét hanyaggá tettük abban, hogy megemlékezzék rólunk, s aki a maga hajlandóságát követi és, aki összevisszán cselekszik” Az ember, aki összevisszán cselekszik az, aki elveszítette magát. Ő olyan, hogy vigyázott a pénzére és elveszítette az életét. És így vigyáznak az életükre és elveszítik a vallást. Nem baj, ha az ember dolgozik, kereskedik, gazdagodik, de ne az Allah szerinti engedelmességek árán és az imádkozás árán. Tehát mérlegelni kell a földi és a túlvilági tetteket, hogy ne veszítse el magát.